Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
MEZEY BARNA kapcsolatok immár jogilag szabályozott keretek közé kerültek. Okkal tekinti a szakirodalom a dokumentumot a Habsburg Monarchia első alaptörvényének.45 45 Olechowski, T.: Rechtsgeschichte i. m. 36-37. 46 Wilhelm Brauneder: Österreichische Verfassungsgeschichte. Wien 2009. 73. 47 Uo. 73. 48 Gonda I. - Niederhauser E.: A Habsburgok, i. m. 109-111. Az osztrák monarchikus unió alkotmányának alapjai között a leglényegesebb alaptörvényként számon tartott 1713. évi Pragmatica Sanctio fő eleme a tartományok szétválaszthatatlan egyesülése, a monarchikus unió szétválaszthatatlansága.46 Ennek elengedhetetlen feltétele a közös tartomány fejedelemnek mint az unió uralkodójának intézményesítése, valamint a trón egységes öröklése a férfiág elsőszülöttségi rendjével. Ez egészült ki az utolsó férfiuralkodó lányának és leszármazottainak szubszidiárius öröklési jogával.47 A dokumentum egy régi uralkodói gyakorlatot is megkérdőjelezett. Az, hogy egy birodalmi uralkodó a Német Birodalom határain kívül is rendelkezett más országok felett, esetleg egy külhoni monarcha a Német Birodalmon belüli tartományokat bírt, az a középkori közjog rendszerében egészen természetes és elfogadott dolog volt. Ezt a természetesnek tekinthető állapotot bolygatta meg a Pragmatica Sanctio elfogadtatása, mely nem egyszerűen a leányági örökösödésről, hanem lényegében a Habsburg tartományok és a többi ország, az osztrák jogar alatt álló monarchia szétválaszthatatlanságáról szólt. Aligha véletlen, hogy a német birodalmi gyűlés csak a Német Birodalomhoz tartozó Habsburg tartományokra mondta ki támogató döntését. A végzés éles határvonalat húzott a birodalomba tartozó és azon kívül kormányzott Habsburg tartományok és országok között, ami ekkor még kisebb jelentőségűnek (és természetesnek) tűnt, de előre jelezte a hosszú távon adódó problémát a majdani német egység kérdésében. S megjelölte azt a konfliktust is, ami később, a magyar szentesített törvénycikkekben megfogalmazódott, hogy tudniillik a magyar korona országai is elválaszthatatlan egységet jelentenek, ennél fogva „Magyarország Horvátországgal és Erdéllyel” is különálló rész.48 A döntés-előkészítés Az uralkodónak a leányági örökösödés elfogadtatásához értelemszerűen meg kellett szereznie a tartományok és országok támogatását is, nemkülönben a nagyhatalmak egyetértését. Miután VL (III.) Károly fiát, a születése után néhány hónappal elhunyt Lipót János főherceget több férfiutód nem követte, az 1717- ben született Mária Terézia lett a trónvárományos, aminek következtében di rekt formában került napirendre a nőági örökösödés elfogadtatása is. 1720-ban a cseh országgyűlés, a stájer, karintiai, krajnai, tiroli tartománygyűlések, az erdélyi 505
