Századok – 2023
2023 / 3. szám - PRAGMATIZMUS, HAGYOMÁNY ÉS MODERNIZÁCIÓ - MÁRIA TERÉZIA CSÁSZÁRNÉ ÉS KIRÁLYNŐ - Mezey Barna: A Pragmatica Sanctio és a magyar történeti alkotmány
A PRAGMATICA SANCTIO ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY fogva ezentúl örök időkig, valahányszor országunkban a fejedelem, a király elhal és utána nem marad férfiivadék, kinek az országos jog és szokás erejénél fogva örökségébe lépni kellene, nem idegen nemzetségből származót, hanem csupán és egyedül magyart, ki a kormányzásra alkalmas és képes, a Rákos mezején és sehol másutt, urunkká, királyunkká választani, tenni, elfogadni tartozunk.”14 Ebben a végzésben a hangsúly ugyan nem az örökösödésen, hanem a nemzeti uralkodó választásán volt, mégsem elhanyagolandó fordulat az utalás a férfiivadékra, „kinek az országos jog és szokás erejénél fogva örökségébe lépni kellene”. Létező, elfogadott, bevett szokásról szólt a szöveg. 14 Uo. 40-41. 15 Deák E: Adalék i. m. 37. 16 Degré A.: Magyar alkotmány és jogtörténet i. m. 213. 17 1547. évi 5. te. a király az idő nagyobb részén át Magyarországban lakjék, vagy hagyja itt maga helyett a fenséges fejedelmet, Miksa főherceget. 18 1547. évi 5. te. 3-4.§ 1526-ban a II. Lajos halálával megüresedő magyar trónt Ferdinánd a Habsburg—Jagelló házassági szerződés értelmében, Anna magyar hercegnő férjeként örökségként követelte magának, miközben a magyar köznemesi párt az 1505. évi rákosi határozatra hivatkozva Szapolyait választotta királlyá. Nem kevéssé a politikai konstellációnak köszönhetően Ferdinánd magára nézve is elfogadta a választást, sőt választási ígéreteket is tett. így azután a magyar közjog szerint I. Ferdinánd nem II. Ulászló jogán, és nem is az Árpád-ház jogával lett király, hanem a rendek választása által. O maga is elismerte megválasztásának tényét. Deák Pray Györgyöt segítségül hívva jelezte, hogy Ferdinánd 1527. június 29-én Magyarország rendjeihez címzett levelében deklarálta is, hogy őt az országgyűlés „komoly s érett megfontolás után szabadon és önként Magyarország igaz és törvényes királyának megválasztotta”.15 Ferdinánd mindvégig törekedett az utódaira is vonatkozó örökös trónigényét országaiban és tartományaiban, így Magyarországon is elismertetni.16 Néhány évtized múltán a cseh rendek után a magyarok is megszavazták a Habsburg-ház fiági leszármazóinak örökös utódlását, de ezt feltételhez kötötték.17 Maga a törvény nem is a fiági örökösödés kinyilatkoztatása volt, hanem a király vagy a trónörökös Magyarországon tartózkodásának kieszközlését célozta, mintegy indoklásképpen fűzve hozzá a hivatkozást. „Mert, miután az ország rendjei és karai magukat nemcsak O felsége, hanem örökösei uralmának és hatalmának is örök időkre alávetették, az összes rendek és karok annak, ha Magyarországban marad, nem kisebb hűséggel, ragaszkodással és tisztelettel fognak engedelmeskedni, mint magának O felsége személyének.”18 Az igényt nem kevesebbel, mint a rendi alkotmányra történő hivatkozással támasztották alá. Mivel „hosszú tapasztalásból már mindnyájan 498
