Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA oldalon a gép és kazánházzal egy-egy szárnyépület csatlakozott hozzá. A hűtésre szolgáló terület a földszinti és az emeleti szinten egy-egy 485 m2-es hűtőhelyiségből és egy 312 m2-es előhűtőből állt, ennek a bal oldali helyisége a hús, a jobb oldali pedig a szalonna hűtésére, illetőleg raktározására szolgált.56 56 A sertés-közvágóhídi jéggyár részére 150 db új jégcella elkészítésére ajánlat. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) IV. 1407/b. 19924/1914-VIII. isz., 86/1914-VIII. Isz.; Bizottsági és tanácsi előterjesztés a sertésvágóhídi hűtőház kibővítése tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1914. június 5. 1611-1612. 57 Vegyes közélelmezési ügyek - Állategészségügyi Értesítő, 866.sz. 1908. március. 12., BFL IV. 1407/b. 667/1912-VIII. Isz. 58 A sertésexport szempontjából szóba jövő külföldi államok kétségbe vonták a budapesti szabadvásár fertőzés-mentességét, mivel azt a közvágóhíd közelében alakították ki. Budapest Székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyve 1929. Bp. 1929. 415. A vágóhíd megépülése a város közegészségügyi körülményeiben beálló javulás mellett számos gazdasági előnyt is hozott az érintett ipar számára. Ezek talán szembetűnőbbek is voltak, mint 30 évvel korábban a marhavágóhíd esetén, ami nemcsak a korszerűbb felszereltségével, hanem a hentesipar sokoldalúságával is magyarázható. A sertésvásár működése A székesfőváros vadonatúj vásárának működését a földművelésügyi miniszter az 1902/30257. sz. rendeletével szabályozta. Eszerint a zárt vásárra kizárólag magyarországi sertéseket, csak vasúton lehetett szállítani az ország járványmentes, de sertésvésszel vagy sertésorbánccal fertőzöttnek minősített községeiből, amenynyiben elszállításukkor a sertések egészségesek voltak. Bizonyítottan fertőzött községekből a sertések vásárra szállítása, valamint a zárt vásárra érkező sertések továbbszállítása tilos volt. A szabad vásárra is kizárólag vasúton, csak teljesen egészséges állatokat lehetett fuvarozni, amennyiben azok vészmentes és belföldi forgalomi korlátozások alatt nem álló községekből érkeztek. A piacról a sertéseket külföldre kellett volna szállítani, de már akár az Ausztriába való kivitel is olyan súlyos állategészségügyi feltételek teljesüléséhez volt kötve, hogy azok eleve megakadályozták a kivitelt.57 így a szabad vásár nagyobb volumenű működtetésére állategészségügyi okokra hivatkozva egészen 1928-ig nem került sor.58 A sertésvész miatt tehát csak a konzumvásár épült ki teljes egészében, és évtizedekig csak az állhatott a sertéskereskedelem szolgálatában. A kortársak állítása azonban, miszerint a szabad sertésvásár meg sem nyithatta kapuit, mégsem felel meg teljesen a valóságnak, mivel a szabad vásár, a zárt vásárhoz hasonlóan, megkapta a működési engedélyt. 1902 45
