Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
A BUDAPESTI SERTÉSHIZLALÁS ÉS -KERESKEDELEM TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN 400 méterre, az Üllői út és a Balkán utca sarkán helyezkedett el,50 a vész miatt már nem lehetett vágóhidat nyitni, végül a ferencvárosi rendező pályaudvarhoz közel fekvő, IX. kerületi Alsó Bikarét - a Gubacsi út, valamint a légszeszgyár és a műtrágya gyár közötti terület - mellett döntöttek.51 Az 1897 és 1902 között zajló építkezés eredményeként a korabeli Európa egyik legmodernebb vágóhídjával gazdagodott a főváros,52 amelyet a Gubacsi út 6. szám alatt, 1902. május 1-jén nyitottak meg a nagyközönség előtt. 50 Bittner János: A sertésközvágóhíd és a hentesiparosok. Bp. 1901. 7. 51 A terület kijelölésével kapcsolatban (bár az a petróleumrakodó miatt kézenfekvő lett volna) több ellenérv is felmerült. Egyrészt a rendelkezésre álló telket hosszútávon nem lehetett korlátlanul bővíteni, illetve annak harmadát, négy méter mélységig kommunális szemét fedte. Umbrai Laura: így szemeteltek Budapesten. A hulladékgazdálkodás múltja a fővárosban. Bp. 2014. 27-28.; Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az Alsó-bikaréten fekvő szemetes trágyaföld elszállítása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1901. október 15. 1333-1334. 52 Az összesen négy és fél millió koronába kerülő létesítményt Mihályik István, a mérnöki hivatal munkatársa tervezte. Almády Géza beszéde a sertésvágóhíd megnyitóján. PártényiJózsef: Budapesti közvágóhidakés állatvásárok 1873-1903.1. Bp. 1903. 124.; Beszámoló a sertésközvágóhíd megnyitásáról. Fővárosi Közlöny, 1902. május 2. 577. 53 A területet ma a Külső-Mester utca, a Gubacsi út és a Koppány utca határolja. Az 1902-ben épített létesítmények közül mára egyedül a magában álló víztorony maradt meg, és a telken csak egy később épített modern vágócsarnok romjai árválkodnak. 54 A hentesek rendelkezésére összesen 11, egyidejűleg 4 sertés feldolgozására alkalmas forrázó kád, valamint 41 kopasztó asztal állt. Pártényi J.: Budapesti közvágóhidak i. m. 119. 55 A fél sertéseket függő vágányon mozgó daru szállította a feldolgozó helyiségekbe. A futódaruhoz kisebb sínek voltak szerelve a futó kocsik számára, amelyen a húshoroggal ellátott csigasor függött. Uo. Az 54 katasztrális holdon fekvő sertésközvágóhidat és a hozzá kapcsolódó két vásárt a Mester és a Vaskapu utca akkor még kiépítetlen szakasza, a Koppány utca, valamint a petróleum-finomító gyár előtt elvonuló útszakasz határolta.53 A főbejáratnál kezelési épületeket létesítettek, ezek mögött pedig a vágóhídi egységek kaptak helyet a víztoronnyal, amelyhez egy hűtőház is csatlakozott. A létesítményhez tartozó veszteglő telep pedig teljesen elkülönített telekrészt alkotott. A háromosztatú csarnokhajó három, térben is elkülönülő funkciónak adott otthont. Az első (250 férőhelyes váróakollal összekapcsolt) részben zajlott a sertések leölése, illetve forrázása. Itt a leszúrt sertéseket egy fordító daru segítségével a forrázó kádakba emelték, majd onnan közvetlenül a kopasztó asztalra helyezték.54 A következő, öszszesen 30, egyenként 18x3,7 méter nagyságú munkaállomással felszerelt főhajóban a sertések további darabolása zajlott, majd innen a fél sertések a gyűjtő vágányra kerültek.55 A harmadik csarnokhajóban történt a bélmosás, a szalonna lefejtése, de itt helyezték el a pörkölő és az egyéb rendeltetésű mellékhelyiségeket is (öltöző stb). Az elkészült húsokat végül a hűtőbe szállították a szállító vágányok segítségével. Az előhűtőben elhelyezett húsfogas-állványokra emelték át a félsertéseket, hogy a hús hőmérsékletének csökkenésével átszállíthassák azokat a nagy hűtőbe. A sertésközvágóhíd hűtőépülete egy földszinti és egy első emeleti részre különült el, a két 44
