Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Lojkó Miklós: Alapjogok, alkotmány tan és államhatalom. Concha Győző angol alkotmányértelmezésének távlatai
LOJKÓ MIKLÓS A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában, 1877 A közigazgatási bizottságokról szóló 1876. évi 6. törvénycikk több kívánnivalót hagyott maga után (például olyan rendet fogadott el, amelyben „a fellebbezéseket gyakran azok a tisztviselők bírálták el, akik azt első fokon hozták”),17 ami éles politikai és intellektuális vitát indított el Magyarországon a közigazgatás és a jogállamiság viszonyáról. Concha 1877-ben megjelent munkája központi szerepet töltött be ebben a vitában, de túl is mutatott azon. Gyakorlatilag a közjogi, közigazgatási bíráskodás minden alapkérdését elemző panorámát kap az olvasó. Ugyanebben az évben, az említett politikai és jogi közvita részeként jelent meg Gruber Lajos Conchához hasonló módon külföldi példákat is szemrevételező tanulmánya A közigazgatási bíráskodás eszméje, kellékei és alakzatai Európában, különös tekintettel Magyarországra és e kérdés parlamentáris sorsának történetére hazánkban címmel (Bp.), amelynek elemzései Patyi András szerint „a Conchánál tapasztalt elméleti mélységet nem mindenben érik el”.18 A fentiekből láthatjuk, hogy Concha nagy horderejű munkája elsősorban nem a brit rendszer bemutatására készült. Mindazonáltal értekezése Nagy-Britannia sajátos szempontú vizsgálatához is kivételes forrásnak tekinthető, különösen a magyar nyelvű irodalomban. Concha szinte minden fordulatában síkra szállt a közigazgatásnak és jogi szabályozásának angol megoldásai mellett (ahogyan azok túlnyomórészt az úgynevezett rendes bíróságokra bízzák az adminisztratív jogviták elbírálását), még akkor is, ha az angolszász rendszert nem tartja teljesen átvehetőnek a kontinens országaiban. A franczia modorban szervezett administrativ biráskodássA szemben — írja Concha, „Anglia a justice administrativer úgy oldotta meg”, hogy „közigazgatásában megvalósítá az önkormányzati ideált, s azt egyszersmind birói természetűvé tette”.19 17 Patyi András: A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története. (Institutiones administrationis. A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai VIII.) Bp. 2019. 23. 18 Patyi' A.: A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete i. m. 20. 19 Concha Győző: A közigazgatási bíráskodás az alkotmányosság és az egyéni joghoz való viszonyában. Bp. 1877. 112. (Az idézeteket az eredeti írásmóddal közlöm. L. M.) Az angol példa „átvétele” azonban nem egyszerű választás kérdése. Történeti kifejlésénél és több szempontból való meghatározatlanságánál fogva pontosan nem ültethető át a római jogot követő kontinentális jogrendekbe. Elvi megértetése azonban — és Concha 123 oldalas tanulmányának ez utóbbi a célja — közelebb hozhat egy, az angol modellhez hasonló, de a francia Code Napoleon hibáit elkerülő rendszer egyes elemeinek átvételéhez a dualizmus kori Magyarországon. Az angol közigazgatási rendszer aprólékos elemzését Concha több ponton Rudolf von Gneist német jogtudós példaképnek tekintett műveire alapozza. Ezért is 431
