Századok – 2023
2023 / 3. szám - FRANK TIBORRA EMLÉKEZÜNK - Borhi László: Moszkvában már 1943-ban eldőlhetett Erdély sorsa... Szeretett tanárom, Frank Tibor emlékére
MOSZKVÁBAN MÁR 1943-BAN ELDŐLHETETT ERDÉLY SORSA... Mikor és hol dőlt el, hogy Erdély egésze visszakerül Romániához? Miért született meg ez a döntés annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak támogattak egy korlátozott mértékű területi kiigazítást Magyarország javára a trianoni határvonalhoz képest? Edvard Benes Grigore Gafencunak 1944 februárjában írt, az amerikai titkosszolgálat, az OSS iratanyagából előkerült francia nyelvű levele hozzásegíthet, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, és ahhoz is, hogy képet kaphassunk arról, miként képzelte el a moszkvai vezetés térségünk háború utáni sorsát. 1946 márciusában látszólagos áttörés történt a magyar külpolitikában: Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével tárgyalódelegáció érkezett Moszkvába. A küldöttség tagja volt Rákosi Mátyás is, aki ezt megelőzően titokban Moszkvában járt, ahol igyekezett felderíteni, hogy a szovjet vezetők hajlandóak lennének-e támogatni Budapest területi igényeit a küszöbönálló béketárgyalásokon, vagy legalábbis fogadni egy magyar küldöttséget a kérdés megvitatására. Békés Csaba szerint Rákosi ígéretet kapott, hogy amennyiben sikerül elérnie a Független Kisgazdapárt szétbomlasztását és a magyar—szovjet közös vállalatokról szóló egyezmények aláírását, Moszkva támogatni fog egy kisebb mértékű területi módosítást Magyarország javára a magyar-román határon. Békés feltevése szerint Rákosi meggyőzte Nagyot, hogy fogadja el a kommunista követeléseket annak érdekében, hogy cserébe Moszkvába utazhasson, ahol területi engedményeket kapna.1 Ezt követően Magyarország még azon a napon aláírta a magyar szuverenitást megkérdőjelező megállapodásokat a közös bauxit- és olajvállalatokról, amikor a delegáció útra kelt Moszkvába. A szovjet vezetés által a moszkvai megbeszélésken elhangzottakat mindennek fényében is kell értelmezni. Rákosit félrevezették, hiszen röviddel Nagy Ferenc és küldöttségének érkezése előtt a londoni szovjet küldöttség utasítást kapott, hogy javasolja Erdély egészének vissszacsatolását Romániához.2 A román kommunista párt vezetése, amely néhány nappal a magyar küldöttség érkezése előtt megbeszéléseket folytatott a szovjet fővárosban, eldöntőttnek tekintette a kérdést. Molotov szovjet külügyminiszter megkérdezte Gheorghe Gheorghiu-Dejt, hogy a románok „egyetértenek-e velünk Erdély kérdésében?”. Dej közölte: a román kommunisták „Eszak-Erdély kérdését eldöntöttnek tekintik”.3 Vagyis a magyar—szovjet vegyesvállalatokról szóló megállapodás érdekében Sztálin átverte Rákosit. 1 Békés Csaba: Európából Európába. Magyarország konfliktusok kereszttüzében, 1945-1990. Bp. 2004. 37-53. 2 Resenyije Politbjuro CK VKP(b) ob utverzsnyenyii projektov gyirektiv on mirnih dogovorah sz Bolgariej i Vengriej na szovesanyii zamesztyityelej v SZMID v Londoné, E. n. [1946. március]. Transzilvanszkij voprosz. Vengero-ruminszkih tyerritorialnyih szpor i SzSzSzR, 1940-1946. Red. T. V. Volokityina et. al. Moszkva 2000. 369-372. 3 Report of Meeting between I. V. Stalin and the Leaders of the Romanian Communist Party. 1946. április 2. In: Soviet Occupation of Romania, Hungary, and Austria 1944/45-1948/49. Eds. Csaba Békés et al. Bp.-New York 2016. 107. 414
