Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA csak a budapesti hentesek címére fuvarozhatták tovább.37 A beruházás rövid idő alatt jelentős előrelépést eredményezett: fennállásának első negyedévében már azzal, hogy 50 000 sertés érkezett a fővárosi fogyasztók számára, a sertéshús árát sikerült kilogrammonként 40-54 krajcárral csökkenteni, ráadásul Kőbányának a budapestiek ellátásában játszott több évtizedes monopóliuma is megtört. 37 Az ideiglenesen felállított ferencvárosi sertésvásáron 1902-ig nem létesítettek vágóhidat, vagyis a hentesek saját vagy bérelt vágóhíd)aikon vágták az állatokat, így a mészárosokra vonatkozó vágás/ vágóhídkényszer nem drágította a munkájukat. A henteseknek a megvásárolt állatokat kocsin kellett a telephelyükre szállítani, és a feldolgozást azonnal meg kellett kezdeni. A rakodóhoz kirendelt állatorvosok minden esetben értesítették az illetékes kerületeket, hogy a vágás körülményeit ellenőrizhessék a kerületi állatorvosok is. A tanács előterjesztése a sertésbehozatal érdekében tett intézkedés tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1895. július 9. 5.; timbrai L: Miért lett lómészáros i. m. 759. 38 Abban az esetben, ha a hatóság tudomást szerzett arról, hogy egy meghatározott területen belül találtak beteg állatot, akkor az egész körzetet fertőzöttnek minősítették, attól függetlenül, hogy az adott településen észleltek-e egyáltalán megbetegedést. 39 Petróleumraktár sertéspiacának betiltása. Fővárosi Közlöny, 1895. október 4. 3-4.; Bizottsági és tanácsi előterjesztés Festetits földművelés ügyi miniszter úrnak a sertésbehozatal korlátozása, s a ferencvárosi rendező pályaudvar petróleumraktár rakodóján berendezett ideiglenes sertéslerakó állandósítása, s a sertés consumvásár létesítésének megtagadása ügyében kelt leiratra - a teljes levelezés az ügyben a főváros és a földművelésügyi miniszter között. Fővárosi Közlöny, 1895. október 22. Melléklet 5. 40 Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a földmívelésügyi m. kit. miniszter úrnak a sertésbehozatal korlátozása s a ferencvárosi rendező pályaudvar petróleumraktár-rakodóján berendezett ideiglenes sertéslerakó állandósítása s a sertésconsum-vásár létesítésének megtagadása ügyében kelt leiratára. Fővárosi Közlöny, 1895. október 22. Melléklet 5. Az újdonsült budapesti vásár fejlődése Kőbánya újbóli megnyitásával megakadt. 1895. október 5-én a földművelésügyi miniszter beszüntette a petróleumrakodóra történő akadálytalan sertésbeszállítást. Ettől kezdve csak külön engedélyek mellett, kizárólag fertőzött községekből38 származó állatok esetén járult hozzá a ferencvárosi szállításhoz. Ezzel vissza is állt az ismét vészmentessé vált (vagy akkor még annak tűnő) Kőbánya sok évtizedes egyeduralma.39 A főváros többször is sérelmezte, hogy a kormányzat az intézkedéssel semmibe vette a város vásártartási jogát, hiszen hiába rendezhetett konzumvásárt Budapest, ha nem érkezhetett oda a lakosság ellátása szempontjából elegendő áru. Eközben a nemzetközi piacra dolgozó kőbányai hizlalók a továbbiakban is megszabhatták a helyi fogyasztásra szánt sertések árát, holott Kőbánya a szó köznapi értelmében nem is tartott valódi vásárt, mivel az üzleteket közvetlenül a szállásokon kötötték.40 A kormányzat 1896-os koncepciója A ferencvárosi pályaudvaron felállított vásár fejlődését tehát a kivitelt előtérbe helyező kormányzati döntés az ország gazdasági érdekeire hivatkozva megakasztotta. A fővárosra nézve kedvezőtlen intézkedés egy átfogó, a termelési ág fejlesztését célzó elképzelés részét képezte, az eredeti elképzelés teljes megvalósulása 41
