Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
A BUDAPESTI SERTÉSHIZLALÁS ÉS -KERESKEDELEM TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN nagymértékű fogyasztói piaccal rendelkező) budapesti kiviteli piac feltehetően képes lett volna.32 32 A VIII. ügyosztály előterjesztése a X. kér. kőbányai sertésszállás telkekre telekkönyvileg bekebelezett használati korlátozás megszüntetése, valamint a kőbányai sertéshizlaló és kereskedelmi telep jövő sorsa ügyében. Fővárosi Közlöny, 1910. november 15. II. melléklet 6-7., 9.; Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a fővárosi marha- és sertésvásárokon létesítendő vásárpénztár ügyében. Fővárosi Közlöny, 1907. június 28. Melléklet 30.; Bizottsági és tanácsi előterjesztés a kőbányai sertéstelep helyett a kormány által Nagytétény községben létesíteni tervezett új hizlalótelep ügyében. Fővárosi Közlöny, 1914. március 28. 917. 33 Umbrai Laura: Mit evett Budapest? A főváros élelmezéspolitikájának kialakulása és működése az első világháború éveiben. In: 1916 - A fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk. Kaba Eszter - Egry Gábor. Bp. 2017. 267-301., itt: 1G7-TJJ. 34 A ferencvárosi rendező pályaudvaron a Kőolajfinomító Gyár Rt. külön rakodót és raktárt tartott fenn. Innen ered az itt létesítendő sertésvásár a forrásokban különböző (a ferencvárosi petróleum raktár melletti, vagy a petróleumraktár rakodója melletti) formákban előforduló elnevezése. 35 A petróleumraktár sertéspiacának betiltása. Fővárosi Közlöny, 1895. október 4. 3. 36 Az 1500 forint költségen létesített intézmény felügyeletét a közvágóhíd és marhavásártér helyettes igazgatója, Preuszner Ferenc látta el, az állategészségügyi ellenőrzést pedig Wilheim Ignác marhavásártéri állatorvos. A pályaudvaron az állatorvosok és a mérleg számára létesítettek egy épületet, illetőleg 7-800 db sertés elhelyezésére szállások is épültek. Az ideiglenes piac szolgáltatásait a felek állatonként 10 krajcárért vehették igénybe. A tanács előterjesztése a sertésbehozatal érdekében tett intézkedés tárgyában. Fővárosi Közlöny, 1895. július 9. 4-5. A főváros és a lakosság sertéshús ellátása A sertésvész okozta károkat a közélelmezés ügyére már régóta érzékenyen figyelő önkormányzat is igyekezett az intézkedéseivel enyhíteni.33 Egyfelől felgyorsította a már évtizedek óta húzódó sertésvágóhíd és -vásár előkészítő munkálatait, miközben annak elkészültéig a ferencvárosi pályaudvar petróleumrakodó állomása34 mellett egy ideiglenes, a köz- és állategészségügyi előírásoknak megfelelő, zárt (csak helyi értékesítésre létesített) sertésvásárt rendezett be. (Emellett — Darányi 1896-as kezdeményezése nyomán - másfél évtizedig napirenden tartotta egy Kőbányától független kereskedelmi és kiviteli sertéspiac, valamint az ezzel összeköttetésben lévő hizlalótelep létesítését és konkrét lépéseket is tett ennek érdekében.) Erre a vidéki gazdák megsegítésén túl, elsősorban a lakosság olcsóbb hússal való ellátásának biztosítása miatt volt szükség.35 A főváros tehát gyorsan reagált a sertésvész megjelenésére, illetve a nyomában fellépő forgalomkiesésre, hisz az első megbetegedések észlelésétől kezdve alig telt el három hónap, amikor 1895. július 3-án megnyitotta saját (Kőbányától független) konzum-vásárát a ferencvárosi rendező pályaudvar petróleumraktára rakodójánál.36 A zárt vásárként működő intézménybe a földművelésügyi miniszter rendeletének megfelelően csak az ország járványmentes és külön forgalmi korlátozás alá nem eső községeiből érkezhettek sertések. Ezeket a kétnapos megfigyelést követően 40
