Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bartha Akos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944-1945 (Joó András)
TÖRTÉNETI IRODALOM A könyv adatgazdagságának köszönhetően a szerző távol marad mindenféle leegyszerűsítő következtésektől. Például kategorikusan végigvezeti a Kulturbundon belül lezajló generációs harcot, ezáltal megismerhető az „újítók” (Erneurer) színre lépése és későbbi győzelme. A szerteágazó módszer miatt kimaradtak az olyan esszencializáló magyarázatok, mint például az, hogy a szélsőjobboldali fordulat az Erneurerer hatalomátvételével történt meg. A németség fogalma körül versengő narratívák tárgyalásakor a szerző nem bonyolódik kérdéses filozofikus dekonstrukciókba (lásd Thomas Casagrande könyvét a bánsági német Waffen SS-ről), inkább eszmetörténeti koncepciók összehasonlításával és ütköztetésével tesz kísérletet azok megértésére. Jól tükrözi Caroline Mezger érzékenységét, hogy mindvégig figyelt a vizsgálódás tárgyát jelentő régió komplex etnikai összetételére, a közösségek közötti kapcsolatokra, amit az is érzékeltet, hogy a helységneveket három (német, magyar, szerb) nyelven adta meg. Caroline Mezger könyve fontos munka, amely - amellett, hogy példaként szolgálhat a pályakezdő történészeknek - új keretek közé helyezi a Harmadik Birodalomnak a határain kívül élő német közösségekhez fűződő politikáját. A könyv az ifjúságpolitikán keresztül világít rá a közösség radikalizációjára, az ifjúságról alkotott kép változására, a fiatalságnak szánt szerepre a nemzetiszocialisták által elképzelt új világrendben. A kötet ezáltal új megközelítést nyújt a közép-kelet-európai nemzetiségi és nemzetpolitikák értelmezéséhez. Molnár Csongor Bartha Ákos VERESVÁROS Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944-1945 Jaffa, Bp. 2021. 424 oldal Talán a magyar történelemnek egyetlen korszaka sem vált ki olyan jelentős és éles vitákat, mint a második világháborús évek, különösen az 1944-1945-ös, páratlanul tragikus időszak. Magyarország 1944. márciusi német megszállását követően - voltaképp egészen váratlanul - azoknak a személyeknek, illetve szervezett csoportoknak, amelyek kellő áldozatvállalási készséget, lelki erőt és felkészültséget tudtak felmutatni, át kellett gondolniuk, mit és hogyan tehetnek annak érdekében, hogy hazánk teljes szuverenitása helyreálljon, még megmaradt presztízse ne vesszen el, s ne váljon az ország bűnrészessé a hazai zsidóság ellen elkövetett szörnyű tettekben. Az is fontos volt, hogy a háborús végjáték során az ország tevőlegesen vehessen részt önmaga felszabadításában, és fel tudjon majd mutatni érdemeket a majdani győztesek színe előtt. A háborút követő évek és évtizedek nem kedveztek annak, hogy hiteles módon ítélhessük meg a német megszállókkal, a valódi legitimitásnak csupán a látszatát őrző államhatalmi szervekkel vagy utóbb a nyilas uralommal szembeni ellenállást. Ezért is nagyon fontos, hogy Bartha Ákos egy részletes forrásfeltáráson nyugvó, modern történetírói szemlélettel írott és átfogó művet alkotott ebben a témában. A magyar ellenállás kérdését nem könnyű abból a szempontból megítélni, hogy egy-egy ellenálló csoport mikortól és milyen módszerekkel ért el említésre méltó, komolyabb eredményeket, milyen lehetőségeik voltak, s azokat valóban kihasználták-e az ország sorsának javítására vagy életek megmentésére. Mindez azért is nehéz, mivel utóbb e kérdést hamis misztikum lengte körül, sokan pedig egyedül népszerű filmalkotások révén - például a Tizedes meg ^7 SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM
