Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Caroline Mezger: Forging Germans. Youth, Nation and the National Socialist Mobilization of Ethnic Germans in Yugoslavia, 1918-1944 (Molnár Csongor)
TÖRTÉNETI IRODALOM Caroline Mezger doktori fokozatát 2016-ban szerezte a firenzei European University Institute History and Civilisation PhD-programján, jelen kötete a disszertáció átdolgozott változata. Mezger a régióval foglalkozó elengedhetetlen szakkönyvek feldolgozása mellett alapkutatásokat végzett a Vajdaságban és Németországban is. Megközelítése abban egyedi, hogy nem a hagyományos politikatörténeti fókuszból indul ki, hanem egy specifikus közegen keresztül vizsgálja a bácskai és a bánáti németek közeledését a nemzetiszocializmushoz. A könyv főszereplői a német közösség fiataljai, az az ifjúság, amelyet szinte kompromisszumok nélkül magához láncolt a Harmadik Birodalom. Mezger a könyv elején rámutat e társadalmi csoport meghatározásának képlékenységére és korlátjaira a történeti kutatások szempontjából, mégis meggyőzően bizonyítja, hogy ez a megközelítés újítóan hathat. A fontos források hiánya miatt a szerző a feltárás és a megértés érdekében az oral history-hoz nyúlt, de hogy ez mennyiben motiválta, illetve alakította témájának a fókuszát - hiszen mára már csak a második világháború alatt fiatalságukat élő személyeket tudott megszólítani -, arra a munkából nem derül fény. Az oral history-n keresztül való megközelítés mindenesetre dicséretes, hiszen a szerző nagy adósságot törlesztett a régióval foglalkozó történelemtudomány számára, valamint rávilágított a két világháború közötti jugoszláviai németek történetének kutatási problémáira: a sokszor hiányzó forrásokra, a hétköznapi élet megismerésének lehetetlenségére, a háború utáni boszszúhadjárat, a menekülés és kitelepítés feltáratlanságára. A szemtanúkkal készített interjúk mélyebb betekintést nyújtanak más forrásoknál, mivel a személyes történetek eltérő generációs, illetve férfi-női tapasztalatokat vázolnak fel, így feltárul a mikroszint eddig sokat mellőzött világa. Ugyanakkor az interjúk jól mutatják az oral history műfaj csapdáit is, például hiába próbálta a szerző névváltoztatásokkal elfedni a szereplők identitását, azzal, hogy elárulta az egyik megkérdezett esetében, hogy apja rövid ideig a megszállt Nagykikinda polgármestere volt, hamar lenyomozhatóvá vált forrásának valódi identitása. Nemcsak ez az etikai dilemma mutatkozik meg a könyv kapcsán, hanem az is kitűnik, hogy a megkérdezettek sokszor elfogultnak bizonyultak. Mezger óvatos, valójában az interjúkból nem a történeti adatokra kíváncsi, sokkal inkább a nyilatkozók által megélt múlt egy személyes szeletére, amelyből következtetések vonhatók le. A szerző megközelítése az eddigi feldolgozások ismeretében indokoltnak mondható, hiszen a jugoszláviai németekről született irodalom három fő csoportra osztható: a sokszor a nemzetiszocialista múlttal rendelkező túlélők által írt ellentmondásos Heimatbuchd^^ az „ötödik hadoszlop” mellett érvelő jugoszláviai művekre, valamint a kortárs feldolgozásokra, amelyeknek a gazdag németországi, magyarországi és szerbiai levéltári gyűjtemények ellenére is elsődleges hiányossága a mikroszint mellőzése a szerző szerint. A könyv az alábbi kérdésekre keresi a választ: mennyiben képezett az elvesztett és a nemzetiszocialista ideológia szerint vérében megtisztítandó német népcsoport jogalapot a keleti expanzióra, milyen volt a viszony a központok és a periféria között, és ez mennyiben járult hozzá a radikalizációhoz, illetve mennyiben tagozódott be ezekbe a folyamatokba a német ifjúság? A kötet célkitűzéseit szintén három pontban összegezi Mezger. Makroszinten a Weimari Köztársaság, majd a Harmadik Birodalom és a helyi németek közötti viszony foglalkoztatja, vagyis az a kérdés, hogy mikor fedezte fel és hogyan támogatta Berlin az ott élő németeket, valamint milyen jövőt képzelt el számukra. Mezoszinten a fakultatív, iskolán kívüli foglalkozásokra összpontosít, amelyek a két világháború közötti délszláv államban a nemzetiségi iskolák betiltásával és a nemzetiségi önszerveződés jelentős korlátozásával fontos hordozóivá váltak a nemzeti érzületnek, hagyományőrzésnek és oktatásnak. Mikroszinten pedig a német népcsoporton belüli ideológiai csatározásokat vizsgálja - vagyis a nemzetiszocialista ideológia beszüremkedését a mindennapokba, illetve az ellenállás formáit tárja az olvasó elé. A könyv felépítésében is ezt a hármas egységet követi. Első fejezete {The Interwar Period, 1918—1944) a két világháború közötti időszakot vázolja fel, a második és harmadik fejezet 395
