Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA nyerte vissza.27 Az 1910-es évekre állandósult az évi 200 000-es forgalom, ami 30-40 000 sertés egyididejűleg történő hizlalását jelentette. 28 Kőbányán, „mely valamikor gócpontja volt az egész ország sertéskereskedelmének, ahol naponta milliók forogtak meg, és ahonnan egészen Ausztriáig, Német- és Franciaországig vitték az állatot, ennek az óriási forgalomnak ma már nyoma sincs”- értékelte a helyzetet 1908-ban a fővárosi közgyűlés egyik tagja.29 A telepen a szállások 90%-a ekkor már elhagyatottan, düledezve, üresen állt, a 30-40 000 sertés pedig mindössze 8-10 hizlaló szállásából került ki.30 27 A VIII. ügyosztály előterjesztése aX. kér. kőbányai sertésszállás telkeire telekkönyvileg bekebelezett használati korlátozás megszüntetése, valamint a kőbányai sertéshizlaló és kereskedelmi telep jövő sorsa ügyében. Fővárosi Közlöny, 1910. november 15. 2. Melléklet 4-5.; Előterjesztés a X. kér. kőbányai sertés szállástelkekre bekebelezett tulajdonjogi korlátozás feloldása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1912. február 2. Melléklet 4. 28 1 898-ban még csak 17 000 sertés hízott egyszerre a telepen, ami havi átlagban 4-500 állat eladását jelentette, vagyis mindez a fénykor eredményeinek a töredékét tette csak ki. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a X. kér. kőbányai sertésvásárdíjak ügyében érkezett földművelésügyi miniszter leirata tárgyában - az ügy a közgyűlés előtt - Telkes Aladár hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1908. december 4. 1897. 29 Uo. 30 Nemcsak Kőbányán esett vissza a sertésvész miatt megnövekedett kockázatú sertéstenyésztés, hanem az országos állomány is lecsökkent 6,4 millióról 4,2-re. Katus L.: A modern Magyarország i. m. 436.; A VIII. ügyosztály előterjesztése a X. kér. kőbányai sertésszállás telkeire telekkönyvileg bekebelezett használati korlátozás megszüntetése, valamint a kőbányai sertéshizlaló és kereskedelmi telep jövő sorsa ügyében. Fővárosi Közlöny, 1910. november 15.2. Melléklet 7. 31 Bécsben a heti felhajtás már a 9000-et is elérte az 1908-as évben, míg korábban az alig tette ki a 3-3500-at, eközben Budapestre (azon belül is főleg az 1902-ben a IX. kerületben alapított sertésvásárra, de a csekély kőbányai felhajtást is ide számolva) alig érkezett 2000 állat a korábbi 15-18 000 helyett. Válasz Herz Lajos interpellációjára hús és hentes ügyben, Herz Lajos interpellációja ismét a közgyűlésen. Főváros Közlöny, 1910. június 10. 1109., 1221.; Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a X. kér. kőbányai sertésvásárdíjak ügyében érkezett földművelésügyi miniszter leirata tárgyában - az ügy a közgyűlés előtt. Telkes Aladár hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1908. december 4. 1897. Kőbánya háttérbe szorulása a kormány sertésvásárokra vonatkozó decentralizáló politikájával is magyarázható. A sertésvész esetleges fellépéséből származó veszteségek mérséklése érdekében Darányi Ignác földművelésügyi miniszter egy új koncepciót dolgozott ki az országos sertéskereskedelem átszervezésére. Eszerint a korábbi gyakorlat helyett, mely egy központi exportpiacot működtetett, több vidéki vásár között osztotta fel az ország kiviteli sertésállományát. A terv megvalósítása el is kezdődött, de végül éppen ennek a lépésnek rótták fel a kortársak, hogy a kőbányai nagy nemzetközi vásár súlya (s ezzel forgalma is) Bécsbe tevődött át.31 Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a Bécsi Állatértékesítő Központtal a kisebb, decentralizáció céljából létrehozott új magyarországi központok nem tudták felvenni a versenyt, míg erre kedvező gazdasági körülmények között, egy centralizált, jól működő (jó közlekedéssel, fejlett hitelviszonyokkal és 39
