Századok – 2023
2023 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Caroline Mezger: Forging Germans. Youth, Nation and the National Socialist Mobilization of Ethnic Germans in Yugoslavia, 1918-1944 (Molnár Csongor)
TÖRTÉNETI IRODALOM A szerző bőven kitér arra, hogy Becs élelmezésének problémája hogyan befolyásolta a politika szereplőinek döntéseit, amikor az osztrák-magyar államközi kapcsolatok alakításáról vagy Burgenland gazdasági kapacitásának megítéléséről volt szó. A később Ausztriához kapcsolt területekről például osztrák részről többen úgy vélekedtek, hogy termőföldje képes lesz az éhínség által sújtott Bécs élelmezésére, jóllehet ezt a Burgenland-képet a korszakban többen vitatták. Mürber Ibolya az osztrák-magyar határvitákat, a régióban zajló konfliktusokat kiegyensúlyozottan közelíti meg és többször megemlíti, hogy ez az időszak az egymást átfedő identitások és lojalitások kora volt, a nemzeti hovatartozás tehát csak korlátozott mértékben lehet magyarázóelv a történtek értelmezésénél. Különösen higgadt módon tárgyalja a gyakran heves emlékezeti vitákat kiváltó nyugat-magyarországi harcokat és a soproni népszavazást. Egyrészt megjegyzi, hogy a voksolás során a lakosságot nem a patriotizmus vagy a nemzetiségi háttér motiválta, hanem sokkal inkább a megélhetési, gazdasági perspektívák. Másrészt utal olyan forrásra is, amely Horthy Miklós 1922. december 27-én Sopronban tett látogatásáról számolt be, és a városi németség viselkedését hűvösnek, visszafogottnak írta le. Ezt azért fontos megemlíteni, mert a Sopronnal kapcsolatos nemzeti hűség-diskurzus (amely szerint a város ideális esetben egy homogén, lojális közösséget alkot, az ettől való eltérés pedig árulás) elfedi a népszavazás előtti és utáni társadalmi törésvonalakat, illetve azt, hogy a nemzeti hűség megkövetelése később könynyen alkalmazható volt a német és zsidó lakosság diszkriminációjának, majd deportálásának a legitimálására. Mürber Ibolya a népszavazást megelőző harcok értékelésével kapcsolatban is kellően kritikusan jár el, amikor a „nyugat-magyarországi felkelés” megnevezés helyett „a magyar kormányzat jóváhagyásával elszabaduló politikai erőszakról” ír (113.). A Nyugat-Magyaror számol Burgenlandiig olvasmányos stílusban és kellő felkészültséggel, továbbá újabb elméleti megfontolások figyelembevételével íródott, így rendkívül fontos hozzájárulás Burgenland diplomácia- és politikatörténetéhez. Mindemellett a mű kritikus szemlélete különösen alkalmassá teszi arra, hogy az osztrák történeti diskurzusokhoz is kapcsolódhasson. Törő László Dávid Caroline Mezger FORGING GERMANS Youth, Nation and the National Socialist Mobilization of Ethnic Germans in Yugoslavia, 1918-1944 Oxford University Press, Oxford 2020. 368 oldal Erős kép fogadja azt, aki kezébe veszi Caroline Mezger monográfiáját. A könyv védőborítóján egy régi fotó látható, amelyen egy fiú ül félmeztelenül, a mellkasán egy sebes horogkereszt. A szimbolikus kép történetére csak a könyv közepén derül fény, addig az olvasó megismerheti a jugoszláviai, elsősorban a bánáti és bácskai németek, azon belül a németajkú ifjúság önszerveződésének történetét a két világháború között, majd radikalizálódásukat a második világháború idején. Caroline Mezger könyve hiánypótló munka, hiszen témaválasztásával, megközelítésével és módszereivel egyrészt új megvilágításba helyezi a jugoszláviai németek történetének e szeletét, másrészt a két világháború közötti délszláv állam eddig feltáratlan nemzetiségi önszerveződésére, oktatási és kulturális ügyeire is fényt derít. SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM 394
