Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN a katolikus Rajniss Ferenc és a református Ignotus Pál - a közvélekedés szerint egy magyar társadalomkutató és egy zsidó újságíró — kezdte a sort. A Gömbös támogatásával 1935-ben képviselőházi mandátumot szerzett szociálpolitikus Rajniss az antiszemita érvtár készletéből merített. Abból indult ki, hogy a zsidóság „egységes fizikai struktúrában, vérben, vallásban, mithoszban és biológiai életritmusban összefogott faj”, olyan nép, amely arányánál és gazdasági hatalmi pozíciójánál fogva Magyarországon „majoritás-probléma” lett. A magyar zsidókérdés a „helytelen eloszlás tragédiája”, ezért „a szaporodó szám civilizálatlan, brutális védekezési reakciókat szabadíthat fel” - prognosztizálta.157 Annál inkább, mivel a zsidóság az 1930-as években a nemzeti vagyonnak nagyobb részét birtokolja, mint az első világháború előtt,158 ráadásul középrétege is gazdagodott, ezért, ahogy írta, Magyarországon „osztályszerű zsidó uralom” fenyeget, amelynek egyik lépcsőfoka a „plurális polgárjogokhoz” jutás volt. Az alkotmány által szavatolt törvényi védelem és az egyenlőség elve ennélfogva a zsidó lakosság permanens követelése.159 A felekezeti alapon álló s magát zsidó-magyarnak nevező réteg, voltaképpen tovább ápolja „faji mélységekbe nyújtózkodó népiségét”, így megmarad külön testnek — folytatta. Rajniss hibás adatokat közölt, túlzott és ijesztgetett. Nem tartotta járható útnak az asszimilációt, de a cionizmust sem,160 a zsidókérdést „egyenesen kétségbeejtőnek” minősítette, s nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen szerepet tölt(ött) be a zsidóság a nemzet életében. Megjegyzéseiben feltűnt egy másik aggály is, amely azonban „az első generációban magyarosodott német származású polgárokra” vonatkozott. A zsidósággal azonos nagyságrendű népességről szólva aláhúzta, hogy „a tökéletes lelki átformálódás terén ezekben a rétegekben is nehéz kulturális feladataink vannak”.161 157 Rajniss Ferenc: A zsidókérdés mélységei. Uj Kor 2. (1936) 5. sz. 91. 158 Ungváry reálisnak tartja Bosnyák Zoltán és Matolcsy Mátyás korabeli számításait, miszerint a nemzeti vagyon 20-25%-a „zsidó kézben” volt. Ungváry K: K Horthy-rendszer i. m. 72-81. 159 „Nem azt állítom, hogy ez a polgáriasuk zsidó réteg hazafiatlan volna. Miért ne szeretné a zsidómagyar ezt a földet és népet? Miért ne szeretné a fagyöngy a tépett, évezredes csonka fát, amelyből táplálkozik?” Uo. 91. 160 Az elvágyódó, de kényszerűen itt maradt zsidó „mérgezi a magyar levegőt”. Uo. 92. 161 Uo. 92. 162 Ignotus Pál: Az asszimiláció híve vagyok. Uj Kor 2. (1936) 5. sz. 92. Ignotus Pál szintén megkerülte néhol a választ, amikor azt írta, hogy: „a zsidóság — akárminek nevezzük — történelmi képződmény”.162 Szerinte a zsidóság beolvadása a magyarságba lehetséges, sőt egyenesen kívánatos is, hiszen az jót tesz mindkét közösségnek. Ugyanakkor azonban úgy gondolta, hogy az asszimiláció nem vezethet „önérzettelenséghez”, a származás palástolásához vagy negálásához. Pont fordítva: épp arra lehet büszke a kitért személy, amit zsidó tulajdonságként a szemére vetnek: „a gondolkodó és bíráló készség” meglétére. Ifjabb Ignotus azt 366
