Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA társadalmi és gazdasági reformok” ügyét elkülönítette zsidókérdéstől. Két antiszemita axiómát is igyekezett megcáfolni. Egyfelől azt a 19. század végén elterjedt tételt, miszerint „a zsidó tőke magához ragadta az illető országok közgazdasági életét és kizsákmányolta a lakosságot”, másfelől a 20. század elejének felkapott téveszméjét, mely a „zsidó szellem elhatalmasodásának” vélte a liberális, a szocialista vagy a materialista gondolatvilág térhódítását. Az előbbiről szólva magabiztosan állította, hogy a zsidóság a dualizmus idején fennálló „vacuum helyébe lépett”, amikor addig nem vállalt feladatköröket töltött be, s azzal, amit megvalósított, „gazdagította az őt befogadó országot”, illetve a „neki nyújtott lehetőségeket [...] igyekezett hazájának meghálálni”. Egyetértett azzal az állítással, hogy a szabadelvűség emelte ki e közösséget az „évszázados méltatlanságok poklából”, de felhívta a figyelmet arra, hogy ez a fejlődés ugyanakkor le is választotta „megszentelt hagyományaitól”. A zsidóságot mégsem lehet egybemosni a liberalizmussal. A kétség kívül létező probléma Hatvány szerint az asszimilációs processzus bonyolultságából fakad: a csoportokra jellemző nyelvi és életmódbeli áthasonulást követően csupán egyes individuumoknak sikerülhet a „lelkiségi azonosságot” elérni, a sokaságnak ez túl nagy kihívás.152 „Nem a zsidó bomlaszt, illetve a bomlási folyamatnak a zsidó nem alanya, hanem tárgya.”153 Nem vitatta, hogy a tradicionális világot elhagyó „veszedelmes féltípusok” gyökértelensége és hagyományvesztettsége eredményeként a radikális ideák hordozói között ténylegesen sok a zsidó származású személy. A megoldást a cionizmusban, a palesztinai kivándorlás lehetőségében, az identitás újrafelfedezésében látta, amely természetesen pusztán egy réteget érinthet. Meg volt győződve arról, hogy „nem üldözés, jogfosztás, ghettóba-szorítás” vagy „mind több megélhetési forrás elzárása” fogja nyugvópontra juttatni a kérdést. Hatvány „az emberi, lelki és szociális megújulás” jegyében írt, „a lélektelen totalitás” elleni közös fellépésre hívott. A lap ugyanekkor reklámozta a Prohászka Körök heti rendezvényeként Gerencsér István piarista előadását - a zsidókérdésről.154 Az ankétnak külön súlyt adott, hogy a hazai közhangulat zsidóellenességét tapasztalva Stern Samu, a Pesti Izraelita Hitközség elnöke 1936 februárjában kihallgatást kért Gömbös miniszterelnöktől.155 152 „Abban a percben, amidőn a befogadó nép hagyománybeli, lelkiségi azonosságot követel egy olyan embercsoporttól, amely hazája [itt: Magyarország] iránti szeretetből kénytelen volt kidobni az ablakon saját hagyományainak egy értékes részét, megbukik az asszimilációs folyamat.” Uo. 69. 153 Uo. 70. 154 Budapesti Prohászka Körök heti vita-megbeszélései. Uj Kor 2. (1936) 4. sz. 63. 155 Ungváry K\ A Horthy-rendszer i. m. 202. 156 „1. Faj-e vagy felekezet a zsidóság; 2. helyesnek tartja-e a csak cionista és kisebbségi; 3. csak aszszimilációs megoldást vagy 4. a mai helyzet fenntartását; végül 5. mit tart a zsidóság szerepének.” Ankétünk a zsidókérdésről. Uj Kor 2. (1936) 5. sz. 91. Az író-mecénás megszólalása gondolatébresztő volt. A felkért referensek megadott szempontok156 alapján fejthették ki észrevételeiket. 1936 márciusában 365
