Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN csupán Rády Elemért említette olyan személyként, mint akire támaszkodni tudott.120 Másfél év után, 1936 szeptemberében az Uj Kor hetilappá avanzsált, az „aktív katolikus orgánum” alcím „katolikus politikai hetilappá” módosult, amiből némi hangsúly váltásra lehetett következtetni. Aradi ekkor új szerkesztőket fogadott maga mellé: Béry László, a Nemzeti Újság és az Uj Nemzedék rovatvezetője az újság politikai karakterét szabta meg, Batthyány József gróf pedig az egyházi, spirituális és szociális tematikájú közleményeket kompilálta.121 Összességében továbbra is határozottan kormánypárti, valamint nem kevésbé harcias hangvételű sajtótermék került a standokra, jóllehet ígéretet tettek arra, hogy „a katolikus világnézet prizmáján keresztül” láttatják az eseményeket. A „gonoszságot, a démoni perverzitást” változatlanul egyetlen oldalon, a kommunizmusban fedezték fel. A „magyar fiatalság” és a „szegény nép” érdekében a meghirdetett, de nem realizált reformok kikényszerítéséért „kíméletlen harcot” jelentettek be. Tény, hogy a periodika szociális érdeklődése és érzékenysége nem csökkent. Bár Ausztriát, Portugáliát és Olaszországot példaként állították olvasóik elé, a helyi viszonyoknak megfelelő „szentistváni Magyarország”, azaz a „különös hivatást teljesítő, mégis európai magyar Birodalom” építését tűzték ki célul.122 120 A Csehszlovákiából átköltöző Rády 1935 szeptemberétől volt a lap főmunkatársa. Pár hónap múlva Just Béla váltotta. 121 Az állandó munkatársak között említették meg Ijjas Antalt, Rónai Györgyöt, Szabó Zoltánt, Csiszár Bélát, Kovrig Jánost, Boldizsár Ivánt, Kiss Istvánt és Thurzó Gábort. 122 Az Uj Kor szeptember 24-től hetilappá alakult át. Uj Kor 2. (1936) 17. sz. 2. 123 1935 májusában Aradi Zsolt „baloldali barátai” előtt védekezni kényszerül „a magyar fascizmus” támogatásáért. Lásd Aradi Zsolt: Amiről dönteni kell i. m. 7-8. 124 Gyáni Gábor- Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp. 2006. 247-255. „A folyamat már a húszas és harmincas évek dereka közötti évtizedben is zajlott, és a személyi kicserélődés a multipozícionális gazdasági elittagok társadalmi arculatának (származási összetételének) a változását eredményezte.” Uo. 254. Az Uj Kor és a zsidókérdés 1935 áprilisában politikai indítékok és személyi összeférhetetlenség okozta a Korunk Szava szerkesztőségének és szerzőgárdájának szétesését. Gömbös Gyula kormányfő reformterveinek — Balla olvasatában az „országrendezésnek” — támogatása két téma hangsúlyos szerepeltetését hozta magával: az erős állam dicséretét,123 valamint a társadalmi igazságosság érvényesítésének — értelmezésükben a nemzeti vagyon és a jövedelem átcsoportosításának — követelését. A multipozícionális eliten belüli lassú átrendeződés ellenére, amely már az 1930-as évek elején is zajlott,124 ez utóbbi motívum rendszerint zsidóellenes élű volt. Az olvasók a periodika fennállásának két éve alatt rövidebb tanulmányokban, aktualitásokat 360
