Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA szókapcsolatok a „fegyelem és erős formák” dicséretével,100 később a hagyományos, pártelvű parlamentarizmus elutasításával társultak.101 100 Aradi Zs.: Amiről dönteni kell i. m. 7.; MihelicsVid: Katolikusok válaszúton. Uj Kor 1. (1935) 2. sz. 9-10.; Fiatal magyar katolikusnak lenni. 6-7. sz. I. Római számmal ellátott, kék színű befűzött lap. Ez utóbbi egyfajta program, amelyben Deák Ferencre és Széchenyi Istvánra is hivatkoztak, s helytelenítették ’a vér és a faj állati barbárságát’. 101 Aradi Zsolt: Amiről beszélni kell. Uj Kor 1. (1935) 15. sz. 5.; Vélemények a Rex-mozgalomról. Uj Kor 2. (1936) 13-14. sz. 251-252.; Béry László: Rozoga pártok. Uj Kor 2. (1936) 18. sz. 5. 102 Schütz Antal üzenete az „Uj Kor”-nak az új világról. Uj Kor 1. (1935) 1. sz. 5. 103 Pintér László: Jövőnk útja. Uj Kor 1. (1935) 4. sz. 12. 104 Concha Győző: A conservativ és a liberalis elv. Budapesti Szemle 186. kötet (1921) 25-80. Concha ugyanazon „immanens czél” eltérő megközelítéséről ír mindkét „elv” esetében: „az emberek megférését, coexistentiáját, és együttműködését biztosítani”, hogy a nemzeti lét és az emberiség „magasabb fokra emelkedjék”. Uo. 34. Továbbá: Egyed Lstván: Liberálizmus és konzervativizmus. Magyar Kultúra 14. (1927) 3. sz. 97-103. 105 Uo. 101. Az autoriter berendezkedésekkel s mindenekelőtt Németországgal kapcsolatos tisztánlátást nem könnyítették meg azok a mérvadó személyiségek által megfogalmazott állásfoglalások sem, melyek az alapítást követő hónapokban — már az 1935. évi választások után - láttak napvilágot. A dogmatika tanára, Schütz Antal, a neki szegezett kérdésekre válaszolva nem látta veszélyesnek az „új világáramlatot”, a válságkezelés rendhagyó, alkalmasint ellentmondást nem tűrő módját: „[...] ami a népek lelkében vajúdik, legmélyebb gyökereiben keresztény, még ha sokszor az ellenkezője látszik is. De ha nem is volna így, egyetlen feladata a jövő ifjúságnak ezeket a mozgalmakat megkeresztelni. [...] Birkózni kell az új szellemmel, míg megadja magát.”102 Az elsöprő győzelmet arató Nemzeti Egység Pártja országgyűlési képviselője, a klerikus Pintér László gondolata sem tekinthető elszigetelt véleménynek: „Ami a fasizmusban, a nacionalszocializmusban, a rendi államban jó és egészséges, az a mi eszménk, ami bennük építőgondolat, az a mi gondolatunk.”103 A liberális berendezkedés kritikájának megfogalmazása többféle formában történhet. Az 1920-as években katolikus államjogászként megtette ezt Concha Győző és Egyed István is. Körültekintő bírálatukban mégsem feledkeztek el az előző éra pozitív hozadékáról.104 „Ügy vélem, hibás lenne az ú.n. liberális korszak mérlegét nemzeti szempontból tisztán negatívnak, az egész kort hanyatlásnak minősíteni. [...] A nyugalom ideje megelégedést, fellendülést hozott minden irányban” - írta Egyed.105 1934-ben Ignotus Hugó az új politikai rendszerek működését, illetve Németország mindennapjait szemlélve keserűen emlékezett vissza a polgári kor eszményeinek hiányos megvalósulására: „Demokráciát, s liberalizmust ma úgy kinevetnek, mint aki a nagyapja cilinderében megy tüzet oltani. Holott demokrácia és liberalizmus éppúgy nem divat dolga, mint az nem, befogják-e orromat-számat, mikor levegő után kapkodok. 357
