Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA egyszemélyben irányította a Korunk Szavát, amely ekkora már a határokon túl is (el)ismert sajtóorgánummá vált. Az azonos nemzedékhez tartozó Aradi, Balla, Possonyi, Katona s az új csoportosulás több fiatal tisztségviselője a faji és a szociális gondolatot együtt hordozó Wesselényi Reformklubban (1929—1930) úgyszintén együtt tevékenykedett. 1929 telén A magyar katholikus ifjúság vezéreinek levele címmel küldtek üzenetet Serédi bíborosnak. A „magyar fajért” való aggodalmukra hivatkozva arra kérték őt, „hasson oda”, hogy a felsőklérus „lehetőség szerint vegye ki földjeit” a nagybérlők kezéből,46 mivel ők „magyar, keresztény szempontból kevésbé érdemlik meg az egyház támogatását”,47 s e földterületeket inkább törpebirtokosoknak vagy kistulajdonosokból kialakított bérlő szövetkezeteknek adják ki. Elképzeléseikben a tengődő agrártömegek gyámolításának vágya összefonódott a zsidó nagybérlők befolyásának csökkentésével.48 A beadványról az országos lapok közül a Magyarság, a Pesti Hirlap és a Népszava is azonnal beszámolt. A fajvédelem gondolata, amelyet az 1920-as évek közepén a Gömbös Gyula vezette Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt (1924-1928) öntudatosan képviselt,49 nem állt távol a fiataloktól. A századforduló táján született jövendő diplomások már ebben a miliőben szocializálódtak. A gazdasági élet agrárszellemben történő újjászervezése, az alsóbb néposztályok felemelése, a javak „egyetemes nemzeti érdeknek megfelelő arányos és igazságos elosztása” szociális érzékenységüknek megfelelő hívószavak voltak. 46 A magyar katholikus ifjúság vezéreinek levele a hercegprímáshoz. Magyar Országos Tudósító, XI. évf. 252. sz. (1929. november 6.). 47 Oláh György: A falu szociális helyzete. Magyarság, 1930. január 9. 9. Oláh egyik kezdeményezője volt a „harminc katolikus ifjú” levelének, egy ideig a Korunk Szavába is küldött glosszákat. 48 1920-ban az 1000 holdon felüli haszonbérlők 53,7%-a volt izraelita, 1930-ra az arányszám 42%-ra csökkent. A 200-1000 hold nagyságú területeken 1920-ban a statisztika 48,4% zsidó bérlőt mutatott ki, 1930-ban 38,4%-ot. Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp. 2001. 193. 49 VonyóJózsef: Gömbös Gyula és a hatalom. Bp. 2018. 220-235. 50 Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Bp. 2012. 123. 51 VonyóJ.: Gömbös Gyula i. m. 221-223. 52 Hantos-Varga Márta: Avítt antijudaizmus és modern fajelmélet között. Katolikus szerzők zsidóellenes argumentációjának szürke zónája. Történelmi Szemle 64. (2022) 3. sz. 460-473. Balla Borisz édesapja, Balla Aladár az 1926. évi választásokon Gömbös pártjának listáján szerepelt.50 Ha összevetjük a fajvédő politikusnak a zsidóság működését boncolgató, 1920-as években tartott beszédeit51 a nagytekintélyű jezsuita szónok, Bangha Béla nézeteivel,52 a fő megállapításokat illetően azonosságot tapasztalunk. Szerintük az „izraeliták hatalmas térfoglalása” a nemzetre nézve „abszolút veszély”, a magyarság „rabigába” került, a háború elvesztése s a későbbi felfordulás is az „idegen fajnak” tudható be. A történéseket kiegyensúlyozottan értékelő Giesswein Sándor halála (1923) után a hangadó keresztényszocialista vezetők felfogása sem 349
