Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
ANKÉT A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL AZ UJ KOR KATOLIKUS FOLYÓIRAT HASÁBJAIN írt tágabb környezetük vélt érdek- és álkatolicizmusáról, illetve konjunktúra-, statisztikai és névleges kereszténységéről.40 40 JandikJózsef: Az érdekkatolikusok. Korunk Szava 1. (1931) 3. sz. 7-8.; Ijedelem a „valódi” katolikusok miatt. Korunk Szava 2. (1932) 2. sz. 3.; Biczi Gyula: Vallást a politikába? Korunk Szava 3. (1933) 15-16. sz. 253.; Szekfu Gyula: Az Esztergomi Nyári Egyetem után. Korunk Szava 5. (1935) 15. sz. 257.; Lendvai István: Minőségi vagy statisztikai kereszténység. Korunk Szava 5. (1935) 16. sz. 278. 41 Mihelics Béla Vid (1899-1968) előbb ciszterci novicius volt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktorként végzett. Egy rövid párizsi tartózkodást követően, 1928-ban itthon jogi oklevelet is szerzett. Már az 1920-as években az Uj Nemzedék, a Nemzeti Újság rendszeres munkatársa volt, majd az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség havilapjának, a Vox Academicának (1927-1929) szerkesztője lett. 1934-ben bízták meg a Katolikus Szemle vezetésével. Az 1930-as évektől szociálpolitikai szakértő. Frenyó Zoltán: Egy magyar katolikus gondolkodó. Mihelics Vid életműve. Bp. 2002. A lap névadásáról lásd [Mihelics Vid]: A Korunk Szava megszűnése. Katolikus Szemle 53. (1939) 2. sz. 121. 42 Mihelics Vid: A „Rerum novarum” jubileuma. Korunk Szava 1. (1931) 1. sz. 4-6.; Uő: A szociális igazságosságról. Korunk Szava 1. (1931) 2. sz. 6-7. 43 A Prohászka Társaság alakuló ülése. Magyarság, 1931. május 19. 4. Az átalakulásról szóló beszámoló: A Prohászka Ottokár Társaság. Nemzeti Újság, 1932. szeptember 10. 9. 44 EPL 3019/1931 Széchenyi György levele Serédi Jusztiniánnak. 1931. okt. 28. Mint időszaki tudományos folyóirat a Korunk Szava nem tartozott volna egyházi engedélyezés alá, de Hlatky Endre sajtófőnök az ügyet az érseki helynökséghez továbbította. Az intézkedést Széchenyi nehezményezte. 45 Katona Jenő (1905-1978) rövid szemináriumi tanulmányokat követően magyar-német szakos hallgatóként tanult Budapesten és Bécsben. 1934-től a Magyarság munkatársa, 1935-től a Korunk Szava, majd 1939-től a Jelenkor szerkesztője. Emellett 1938 és 1944 között a Magyar Nemzet fomunkatársa. 1932-től a Nouvelle Revue de Hongrie számára is dolgozott. Egyszerre tartotta szemmel a francia és a német szellemi és politikai közeget. Témánk szempontjából két személyt mindenképpen fontos még megemlíteni. 1931 októberétől 1932. január végéig a szociális igazságosság ügyét szívén viselő szerkesztői közösséget főmunkatársként erősítette a folyóirat nevét is kiötlő Mihelics Vid.41 Előbb a nyitószámokba küldött cikkeket,42 majd háttértanácsokat adott. Mindeközben az ugyanezen csoport által 1931 májusában életre hívott Prohászka Ottokár Társaság főtitkári, másfél év múlva elnöki feladatait látta el. Ezen a poszton Széchenyit váltotta.43 A Korunk Szava első, 1931 júniusi száma explicite nem utalt arra, hogy a Társaság szócsöve lenne. A „tudományos és so cialis folyóirat ” nehézkes indulása miatt a gróf a második szám megjelenésekor, 1931 októberében írt Serédi Jusztinián hercegprímásnak, és e levélben a lapot már az egyesület közlönyének nevezte.44 Egyúttal elképzeléseikről is beszámolt: 1931 novemberétől heti rendszerességű előadás-sorozatot, továbbá 1932 januárjában szociális hetet kívántak tartani. Ennek ellenére a szervezet akcióiról 1935 őszéig, a rivális Uj Kor folyóirat által megalapított Magyarországi Prohászka Körök debütálásáig, nem lehetett hallani. A periodika és a mozgalom indulásakor Katona Jenő45 még szerkesztőségi bizottsági tagként, valamint a Társaság titkáraként szerepelt, azonban az elképzelések disszonanciája miatt mindkét pozíciójától megvált, és az Uj Kor alapítása után lépett ismét színre. 1935. május közepétől 348
