Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Ankét a zsidókérdésről az Uj Kor katolikus folyóirat hasábjain (1936)
HANTOS-VARGA MÁRTA el nem választható hitmélyítést az alapítók eltérő élettapasztalatainak és egyéni habitusának megfelelően különféleképp jelenítette meg. A folyóirat huszonéves — pár év múltán abdikáló — publicistái, Aradi Zsolt,35 Balla Borisz, 36 továbbá a visszafogott Possonyi László37 a francia katolikus megújulás műveit, azonfelül a francia nonkonformisták rendszerkritikáját és intellektuális útkeresését közvetítették az olvasók felé. De a náluk idősebb, más társadalmi osztályba tartozó, más mentalitású laptulajdonos, Széchenyi György38 gróf sem csupán a folyóirat anyagi hátterét biztosította, hanem német nyelvű szakirodalomra támaszkodó szociáletikai vagy államelméleti publikációival formálta is azt. Erélyesség vagy kritikai él tekintetében az első években nem különböztek egymástól, legfeljebb ízlésben és hangsúlyaikban. Széchenyitől távol állt a fiatalok misztika iránti lelkesedése,39 s nem osztotta türelmetlenségüket sem. Győry a Korunk Szavát is azon új sajtótermékek közé sorolta, amelyek közéleti és politikai érdeklődésüknél fogva átmenetet képeznek a napilap és a rövidebb tanulmányokat közlő „tulajdonképpeni folyóirat” között. Kiemelte, hogy a szerkesztőség „a közös jövőhöz vezető közös út” építése érdekében közelíteni próbálja egymáshoz a baloldali és a jobboldali értékvilágot. Ezen túlmenően a szerzőgárda eredeti vonása volt, hogy rosszallóan 35 Bár Aradi Zsolt (1908-1963) jogi végzettséget szerzett, íróként, publicistaként tartották számon. Színvonalas műfordítói munkát is végzett. A második világháborút követően egyháztörténeti munkákat jelentetett meg. Baliához hasonlóan az 1930-as évek elején rendszeresen írt cikkeket a Nemzeti Újságba. 1935-től a Possonyi László kiadásában megjelent Vigilia és az Uj Kor alapító-szerkesztője. Az új folyóiratok felelőseinek nevében ő levelezett a hercegprímással. E beszámolókra jellemző, hogy szívesen kérkedett hazai- és külföldi kapcsolati tőkéjével. Utóbb az 1938. évi XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő irodája nemzetközi sajtóosztálya irányításával bízták meg. Az évtized végén már a vatikáni nagykövetség szolgálatában találjuk. 36 Balla Borisz (1903-1992) regény- és újságíró. A Korunk Szava mellett más ismert sajtóorgánumok számára (Nemzeti Újság, Magyarság, Uj Magyarság) is dolgozott. Az Uj Kor és a Vigilia egyik alapítója. Az 1930-as évek elejétől visszatérően hosszan tartózkodott Nyugat-Európában (Franciaországban, Ausztriában). 1936. január végétől állást vállalt a miniszterelnökségen, ezért kivált a folyóiratok szerkesztőségéből. A háború elejétől sajtófelelős a brüsszeli követségen. 37 A közgazdász Possonyi László (1903-1987) tehetséges folyóirat-szerkesztő és irodalomszervező volt. Az alapítás után hamarosan a Korunk Szava kulturális és irodalmi rovatának irányítója. Tanulmánysorozatait igényesség jellemezte. Hangvétele szelídebb, megfontoltabb volt barátaiénál. 1935-ben ő is kivált a lapot összefogó csoportból, az Uj Kor és a Vigilia kiadója lett. Neve összeforrt ez utóbbival, melynek felelős szerkesztőjeként is feltűnt. 38 Széchenyi György gróf (1889-1938) a Kassai Királyi Jogakadémia, valamint a Kassai Királyi Gazdasági Akadémia elvégzése után Münchenben tanult, majd 1917 júniusa és 1918 októbere között Zemplén vármegye főispáni tisztét töltötte be. A Központi Sajtóvállalat egyik alapítója. 1919 első felében családjával Kálózta, Fejér vármegyébe költözött. A vármegye törvényhatóságának közlönyében 1929-től szerepelt törvényhatósági tagként. Hamarosan a kisgyűlés választott tagja lett. Több szociális kezdeményezés kötődik nevéhez. Az 1935. évi választások alkalmával Tokaj körzetében - a család itteni presztízsére is támaszkodva - a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt jelöltjeként indult, s nyert mandátumot. 39 EPL 146/1935 11. lap A Korunk Szava és a Magyar Kultúra viszálya. A hónapokkal korábbi levelezést tartalmazó akta kelte: 1935. január 4. 347
