Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
A BUDAPESTI SERTÉSHIZLALÁS ÉS -KERESKEDELEM TÖRTÉNETE A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Népszínház utca környékére, a Hatvani vámvonalon kívüli mezőségre helyezzék át.6 Innen azután a kereskedelmi sertés szállástelep 1819-ben a Gyállai/Gyáli út és az Üllői úti Sertés tavak közötti térségbe költözött át. Ez nagyjából a mai Népligettől délre az Üllői és a Soroksári út között fekvő régi, Gyepnek nevezett Lóversenytér mellett helyezkedett el. A szállás telepeknek a városközponthoz viszonylag közeli kialakítása azért is volt ekkor még szükséges, mert vasút hiányában lábon történt a sertések beszállítása, ami jelentős súly vesztéssel járt.7 6 Uo. 7 Előterjesztés a X. kér. kőbányai sertés szállás telkekre bekebelezett tulajdonjogi korlátozás föloldása ügyében, Fővárosi Közlöny, 1912. február 2. Melléklet 1.; Dr. Bodor Antal: Budapest mezőgazdasága. Statisztikai Közlemények. 65/2. kötet. Bp. 1931. 48. Bodor az adatait Dausz Gyula: Kőbánya története című művéből veszi, amelyre egyébként több, a témával foglalkozó leírás is nagyban támaszkodik. 8 Az első szállástelepet Schreyer András alapította, aki később jelentős kapcsolatot épített ki Németország és Bulgária irányában. Kőbánya ügye a pénzügyi bizottság előtt - Hock János kőbányai bizottsági tag hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1912. február 27. 718. 9 A 70 holdas, városi tulajdonú terület a kőbányai (akkor még csak) szekérút, a Pest-Szolnok vasútvonal, az összekötő vasút, valamint a ceglédi (akkor még gyömrői) szekérút között feküdt. Kőbánya ügye a pénzügyi bizottság előtt - Hock János kőbányai bizottsági tag hozzászólása. Fővárosi Közlöny. 1912. február. 27. 718. 10 Előterjesztés a X. kér. kőbányai sertés szállástelkekre bekebelezett tulajdonjogi korlátozás föloldása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1912. február 2. Melléklet 3. A 19. század második felére a vasútnak köszönhetően már nemcsak a távolabbi sertéstenyésztő vidékek nyertek közvetlen összeköttetést Pesttel, hanem a sertések külföldi értékesítése is könnyebbé vált. A hizlalók 1854-ben az akkor kiépített kőbányai állomás közelében, a vasútvonal bal oldalán elhelyezkedő mai Kőbányai, illetve a folytatásában elterülő Kápolna, Jászberényi és Alsóvaspálya utcák mentén vásároltak területet, és ott állították fel a szállásokat. Ez volt az első hizlalótelep Kőbányán, amely utóbb (a kitűnő vasúti összeköttetésnek köszönhetően) Ausztriával, Németországgal és a dunai fejedelemségekkel is nagyarányú kereskedelmet folytatva nemzetközi jelentőségre tett szert.8 Az 1850-es évek végén azonban a város a közegészségügyi és köztisztasági problémák miatt, valamint a helyi szőlő- és nyaralótulajdonosok panaszára, jelentős anyagi áldozatok árán megváltotta az iparjogukra hivatkozó tulajdonosoktól a telkeket, és 1858-ban egy újabb (szintén kőbányai) telepet jelölt ki számukra.9 A külföldi piacok szerzése, illetőleg az ottani igényeknek megfelelő sertéstenyésztési gyakorlatok meghonosítása érdekében 1869-ben megalakult az Első Magyar Sertéshizlaló Részvény társaság, amely olyan eredményes tevékenységet folytatott, hogy Kőbánya az egyre domináló amerikai és orosz, sőt a mind tudatosabban fejlesztett német versenytársakkal szemben is meg tudta őrizni vezető szerepét a sertéskereskedelemben.10 A sertéstelep jelentőségét az állam mellett természetesen a főváros is felismerte, és annak fejlődését maga is támogatta további 34
