Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Umbrai Laura: A budapesti sertéshizlalás és -kereskedelem története a 20. század első felében
UMBRAI LAURA parcellák eladásával és a városban található többi hizlalda idecsoportosításával. Az 1870-es évek elejére (a Kőbányán hizlalt, illetve csak eladásra ide szállított állatokat együttesen számolva) a telep forgalma már elérte az évi 1 millió sertést.11 1877-ben egészen az Üllői útig bővítették ki a telepet, így az alkalmassá vált már 180 000 sertés egyidejű befogadására.12 A budapestiek húsigénye szempontjából is megkerülhetetlen feladatot ellátó kőbányai sertéstelep profiljában a helyi lakosság élelmezésének biztosítása csak marginális szerepet töltött be.13 Az eladási helyként is működő hizlaldákban azonban a helyi fogyasztó számára vásárló hentes mester is az exportárat fizette ki az állatokért. 11 1870-ben csak a felhajtott sertések száma meghaladta a félmilliót, melyek közel kétharmadát külföldön értékesítettek. 1894-ben pedig a több mint egymillió sertés 90%-át, 904 000 db-ot adtak el, aminek 39%-át belföldön, szintén 39%-át Németországban, míg 22%-át Ausztriában értékesítették. A VIII. ügyosztály előterjesztése a X. kér. kőbányai sertésszállás telkeire telekkönyvileg bekebelezett használati korlátozás megszüntetése, valamint a kőbányai sertéshizlaló és kereskedelmi telep jövő sorsa ügyében. Fővárosi Közlöny, 1910. november 15.2. Melléklet 3—4., Bizottmányi és tanácsi előterjesztés a X. kér. kőbányai sertésvásárdíjak ügyében érkezett földművelésügyi miniszter leirata tárgyában - az ügy a közgyűlés előtt - Telkes Aladár hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1908. december 4. 1897. 12 Dr. Bodor Antal: Budapest mezőgazdasága i. m. 48. 13 Előterjesztés a X. kér. kőbányai sertés szállás telkekre bekebelezett tulajdonjogi korlátozás föloldása ügyében. Fővárosi Közlöny, 1912. február 2. Melléklet 2. 14 A magyar királyi közigazgatási bíróság ítélete a kőbányai sertés-szállásokban eladott sertések után a főváros által szedett vásárdíjak visszatérítése iránt, Bede György és társai sertéskereskedőknek a főváros ellen emelt panasza ügyében. Fővárosi Közlöny, 1906. május 15. 742. 15 Bizottmányi és tanácsi előterjesztés aX. kér. kőbányai sertésvásárdíjak ügyében érkezett földművelésügyi miniszter leirata tárgyában - az ügy a közgyűlés előtt - Telkes Aladár hozzászólása. Fővárosi Közlöny, 1908. december 4. 1897. 16 A petróleum raktár sertéspiacának betiltása. Fővárosi Közlöny, 1895. október 4. 4. Kőbányának különleges státusza volt a fővároson belül. Az 1888. évi VII. te. ll.§-a értelmében a telep a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt állt, aki, mint legfőbb állategészségügyi és állategészségrendőri hatóság, maga szabta meg az állatforgalom lebonyolításának feltételeit a kőbányai piacon. 1893-ban aztán életbe lépett Kőbányán az állami állategészségügyi rendtartás, ami súlyosan sértette Budapest önrendelkezési jogát, mivel addig a város egyedül látta el ott az állategészségügyi felügyeletet.14 A sertésvész és gazdasági következményei A kőbányai hizlaldák felfutásának a korábban hazánkban teljesen ismeretlen sertéspestis vetett véget, amelynek első jeleit 1895. április 22-én regisztrálták. A telepen négy hónapon keresztül tombolt a járvány, melynek tetőpontján az állomány 70%-a is elhullhatott a becslések szerint.15 A kórság terjedésének megállítására, azaz a sertésólak kiürítésére október 15-ig adott haladékot a földművelésügyi miniszter az attól sokáig vonakodó tulajdonosoknak.16 A lefertőtlenített 35
