Századok – 2023

2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása

TANULMÁNYOK C. Tóth Norbert A VÁRADI SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSASKÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA Az 1450-es években V. László király, majd Zrednai (Vitéz) János váradi püspök ter­vezett Szent László tiszteletére társaskáptalant alapítani Váradon, s utóbbi kérelmére II. Pius pápa 1458 márciusában elrendelte az alapítás hátterének megvizsgálását, en­nek eredményét azonban nem ismerjük, ahogyan a szándék megfeneklésének okát sem.1 Az új társaskáptalan létrehozására végül mintegy fél évszázaddal később került csak sor, Kálmáncsehi Domokos püspöksége idején. Az új egyházi intézményt azon­ban nem önállóan, hanem a már létező, a Váradelőhegyen2 Szent István első vérta­nú tiszteletére szentelt egykori premontrei konventtel egyesítve hozta létre a püspök. (Korábban ugyanakkor volt egy másik terv a váradelőhegyi épület benépesítésére, az előző püspök, Farkas Bálint ugyanis 1491-ben előbb a cisztercieket, 1494-ben pe­dig a kartauziakat szeretett volna betelepíteni, de ezek a kísérletek sem jártak sikerrel.) Az új társaskáptalan ennek megfelelően kettős patrocíniummal rendelkezett: a Szent László sírjának új kollégiuma és Szent István első vértanú egyháza nevet viselte, leg­alábbis kezdetben. Pár év elteltével ugyanis a társaskáptalan megnevezésében előbb felcserélődött a két szent neve, majd a 16. század elejére a szent király nevére vonat­kozó rész kikopott belőle.3 Az általuk kibocsátott hiteleshelyi oklevelekben azonban az önmegnevezésükre a kezdetektől a váradelőhegyi Szent István első vértanú-egyház káptalana címet használták.4 Az alapítás után az új testület rögvest kidolgozta szabály­zatát, azaz statútumait, amelyet Domokos váradi püspök meg is erősített.5 1 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I —III. Nagyvárad 1883-1884. I. 290.; Kerny Terézia: 1453. Adalékok és fölvetések Habsburg (V.) László Szent László tiszteletéhez. „Vállal magasabb mindeneknél.” A Szent László-herma Győrbe érkezésének 400. évfordulóján megtar­tott tudományos konferencia előadásai. Győr, 2007. június 25-27. (Arrabona - Múzeumi Közlemé­nyek 46/1.) Győr 2008. 374-375. 2 Kiss Lajos vonatkozó tanulmánya: A középkori Promontorium Varadiense magyarul. Magyar Nyelv 87. (1991) 327-330. - alapján használom az általánosan elterjedt a „váradhegyfoki” elnevezés helyett a „váradelőhegyi” megnevezést. 3 Bunyitay V: A váradi püspökség i. m. II. 208-209.; Bunyitay Vince: Szent László király sírjának káp­talana Váradon. Történelmi Tár (1879) 180-181. - Az utolsó kettős patrocínum említést 1513-ból ismerem (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Diplomatikai Levéltár [a továbbiakban: DL] 74345.). 4 Vö. Bogdándi Zsolt: A két váradi hiteleshely a 16. század első felében. In: Arcana tabularii. Tanulmá ­nyok Solymosi László tiszteletére I-II. Szerk. Bárány Attila - Dreska Gábor - Szovák Kornél. Debre­­cen-Bp. 2014. I. 33-36. 5 Bunyitay V: Szent László sírjának káptalana i. m. 181.; Uő: A váradi püspökség i. m. II. 209. Röviden így foglalhatjuk össze ismereteinket az új társaskáptalanról Bunyitay Vince munkája nyomán, aki az intézmény alapítási idejének pontosabb 287 SZÁZADOK 157. (2023) 2. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents