Századok – 2023
2023 / 2. szám - TANULMÁNYOK - C. Tóth Norbert: A váradi Szent László királyról elnevezett társaskáptalan megalapítása
A VÁRAD I SZENT LÁSZLÓ KIRÁLYRÓL ELNEVEZETT TÁRSAS KÁPTALAN MEGALAPÍTÁSA meghatározását is - alapvetően két adat alapján - elvégezte. Az egyiket természetesen az új intézmény szabályzatában található információk jelentik, a másikat pedig a Szent László király sírja-egyház tagjaként szereplő, bizonyos Osvát nevű személy feltűnése az oklevelekben. Az említett statútumokat szintén Bunyitay Vince találta és jelentette meg előbb 1879-ben a pozsonyi káptalan 1811. évi, a jászói konvent magánlevéltárában található átírása alapján (ez ma lappang),6 majd alig pár évvel később (1883) a sajtóhibák miatt nagy részét újraközölte a püspökségről szóló monográfiájában.7 A statútum általa kiadott szövegében Bunyitay két kor jelölésre alkalmas részletet talált: 1. az új egyháznak, illetve a kollégiumának alapítója Domokos püspök volt;8 2. ugyanebben a részben szerepel egy Benedek nevű szerzetes, trinopolitani püspök, váradi kanonok és segédpüspök, a kollégium prépostja, akit - és őutána mindenki más - (ruszkai) Kornis Benedekkel azonosított.9 6 Bunyitay V: Szent László sírjának káptalana i. m. 181-186. (A jászói példány jelzete: Fasc. 100, nr. 12.) 7 Bunyitay Ff: A váradi püspökség i. m. II. 209-213., az eskü-formulák elhagyásával. 8 „Dominici episcopi ecclesie Waradiensis, domini videlicet et patroni, atque auctoris dicti novi collegii et ecclesie nostre capitularis predicte” - Bunyitay Ff: A váradi püspökség i. m. II. 209. 9 „Első prépostjának megválasztásánál szintén figyelemmel voltak a monostor eredeti, szerzetesi jellegére, s első prépostja: Kornis Benedek neve előtt ott áll a »frater« szerzetesi jelző.” - Bunyitay K: A váradi püspökség i. m. II. 208. 10 Uo. II. 209. 11 Vö. Oszvald Arisztid: Fegyverneky Ferenc, sági prépost, rendi visitator. 1506-1535. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára (1134-1934). Fejezetek a magyar premontreiek nyolcszáz éves múltjából. Kiadja a Jászói Premontrei Kanonok-rend gödöllői konventje. H. n. 1934. 69.; Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007. 64.; Solymosi László: Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV. századból. Levéltári Közlemények 63. (1992) 139.; Bogdándi Zsolt: A váradi hiteleshely a szekularizációt követően. Erdélyi Múzeum 73. (2011) 104.; Kristóf Ilona: Egyházi középréteg a késő középkori Váradon (1440-1526). (Thesaurus Historiae Ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi 4.) Pécs 2014. 86., 88-89.; A váradi egyház 1524. évi zsinati határozatai. Közreadja Jaczkó Sándor. Bp. 2016. 105.; Bogdándi V: A két váradi hiteleshelyi, m. 32-33. (itt tolihiba folytán 1506. évi megerősítés szerepel). A másik dolog, amelynek segítségével Bunyitay Vince a társaskáptalan megalapításának időpontját Domokos püspökségén belül szűkebb időpontra tudta keltezni, a már említett Osvát nevű „áldozár”, akit 1497-ben már az új intézmény tagjaként említenek az oklevelek.10 Bunyitay tehát Kálmáncsehi Domokos váradi püspökségének kezdete (1495) és Osvát kanonok feltűnése (1497) nyomán tette az alapítást a két időpont, 1495 és 1497 közé. A testület tagjainak a kegyes cselekmények végzésén túl az elsődleges feladata a hiteleshelyi munkában való részvétel volt. Bunyitay Vince megállapításait a későbbi szerzők egytől egyig elfogadták, és ez így is rögzült az utóbbi száz évben.11 Ennyi év elteltével azonban érdemes aprólékosabban is megvizsgálnunk a statútum korunkra maradt példányait, mivel az eddigi leírásokból úgy tűnik, mintha egyetlen szöveghagyománnyal lenne dolgunk, és így nem lenne más teendőnk, mint elvégezni a szabályzat tartalmi vizsgálatát. A helyzet azonban nem 288
