Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN- aminek a vasútépítés is számított - nem volt joga. Ezen sokáig az sem segített, hogy a Tengerészeti Hatóság elnöke egyben a fiumei kormányzói méltóságot is betöltötte, és hogy ezáltal a magyar-horvát tengerparton közgazdasági, kereskedelmi és forgalmi (posta, vasút és útépítési) ügyekben is állást foglalhatott. Tudniillik, ezeket a jogköröket csupán a kormányzói tanács felállításáról szóló 1901. évi IX. te. 2435/M. E. sz. a. végrehajtási rendelete adta meg a kormányzó számára.118 118 Rendeletek Tára, 1901. 1901. évi 2435. M. E. sz. 351-353.; DARJU 5. 377. d. 317-/1902. I- 2. (278. a. sz.). 119 Az 1881. évi kisajátítási törvény újdonsága volt, hogy nemcsak vállalatok létesítése céljából engedélyezte a kisajátítást, de azok nagyobbítása és célszerűbb berendezése érdekében is lehetővé tette az eljárás lebonyolítását. Ruszoly József: A kisajátítás törvényi szabályozásának története Magyarországon (1836-1881). Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae 24. (1977) 3. sz. 35. 120 1 881. éviXLI. te. 121 MNL OL K228 1. d. 160/1889. 3. t. (460. a. sz.); DARJU 9. 905. d. 4730/1890. (4730/1890. 2-3413. 1882.); DARJU 9. 905. d. 5328/1890. (5328/1890. 2-3413. 1882.). 122 Állami költségvetés a Magyar Korona országai részére az 1891. évre. Jelentés a Kereskedelemügyi Magyar Királyi Minisztérium. 1891. évi költségvetéséhez. Bp. 1890. 144.; MNL OL Z 1525 155. d. 140331/1896. XVIII/188. t. (92901. i. sz.). 123 A magyar tengerészet és Fiume. Vasúti és Közlekedési Közlöny 37. (1906) 8. sz. 94.; Abrajdiczai alagút. Műszaki Hetilap, 1899. 15. sz. 125.; A fiumei kikötő. Magyar Fakereskedő, 1914. május 14. 3. 1887-ben a magyar kormányzat elsősorban az 1881. évi kisajátítási törvényben (1881 :XLI. te.)119 foglalt jogosultságokkal felruházott MÁV-ra számíthatott abban, hogy a Deltán és a hozzá épített Baross-kikötőn, valamint a Brajdicán nagyobb volumenű beruházásokat hajtson végre, és ott a teret elképzeléseinek megfelelően alakítsa. Ezt a törvény 92.§-a tette lehetővé, amelynek értelmében a MÁV a „közérdekre” hivatkozva a magyar korona összes országának területén kisajátításokat kezdeményezhetett.120 Az eredmény nem maradt el: az esetleges közjogi súrlódásokra okot adó kérdéseket megkerülve, a Deltát mint a fiumei pályaudvar kiegészítő részét képező farakhelyet rögzítették az államvasúti tulajdonok között a Fiume—Károlyvárosi vonal telekkönyvében.121 A módszer sikeréről tanúskodik, hogy a Tengerészeti Hatóság és a MÁV az újonnan feltöltött területeknél, a Baross-kikötőnél, illetve a Brajdicánál is hasonlóképp járt el.122 A magyar állam érdekeltségébe tartozó intézmények „behatolásával” és a tér átstrukturálásával nemcsak a horvát hatóságok és Trsat—Susak község, de magánemberek - köztük fakereskedők - érdekei is sérültek. Ez jogi, materiális vagy éppen financiális téren, de többnyire együttesen következett be. A kisajátítások ráadásul nemcsak a Deltát és a Brajdicát érintették, de a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó területeket is. Példának okáért, annak érdekében, hogy a vasút Buccariból közvetlenül, a hegyen való átkelés nélkül a Brajdicára vagy a Deltára érkezhessen, a MÁV Trsat—Susak határában 1823 m hosszúságban egy köralagutat hozott létre.123 Az ezzel járó kisajátítások azokra a területekre is kiterjedtek, 26
