Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
ORDASI ÁGNES ahol egyes fiumei és susaki városatyák birtokai, villái feküdtek, valamint ahol a jórészt szőlőműveléssel foglalkozó horvát nép élt.124 Csupán ennek ismeretében válik érthetővé, hogy mi a közös Anselmo Medanich Deltán berendezett farakodóként használt telekbérlete megszüntetésében,125 a magyar kormány intézkedéseit egyébként lelkesen pártoló, a kereskedelmi és iparkamara alelnöki tisztségét betöltő lovag, Luigi Cosulich kisajátítási perében,126 a brajdicai háza határait féltő Juraj Ruzié ügyében,127 valamint a kiszáradt fáját és lakhatatlanná vált otthonát sirató Anne Vitas és a házfalának megrepedése miatt bírósági eljárást indító Bozo Sovié követeléseiben. 124 Az adott vasútvonal vezetésének a nemzetiségi kérdés szempontjából történő vizsgálata még várat magára. 125 DAR JU 9. 907. d. 2302/1889. (IV. a. sz. 2302/89. 5. 1882). 126 MNL OL Z 1525 413. d. 1173/1900. XVIII. 182. t. (1173. i. sz.); DARJU5. 43. d. 81/1914. Cosulich 1910-től a Kamara elnöki posztját is betöltötte. 127 MNL OL Z 1525 150. d. 103667/1897. XVIII. t. (182. i. sz.). 128 1 881. évi XLI. te., RuszolyJ: A kisajátítás törvényi i. m. 3—40. 129 DARJU 9. 33. d. 2731/1884. (2731/84.5-645. II. a. sz. 1882.). 130 MNL OL Z 1525 413. d. 7158/1898. XVIII. 182. t. (5662. i. sz.). Avasútépítés, illetve a kikötői munkálatok alapjaiban forgatták fel az érintett magánszemélyek egzisztenciális, pénzügyi és tulajdonjogi viszonyait. Bár a 1881. évi törvény a MÁV-ot a kisajátítás, valamint a bekövetkező értékcsökkenés után kárpótlás megfizetésére kötelezte,128 a korábbi bérlőknek máshol, más feltételekkel — egyelőre az építési övezetté váló Deltán és a Brajdicán kívül — kellett boldogulást találniuk. Ráadásul, amint Anselmo Medanich kérelme is bizonyítja, a költözködés a nagyobb fakészlettel rendelkező bérlőknek valódi kihívást jelenthetett a megfelelő alternatív terek hiánya és a szűkös határidő miatt is.129 De a birtoktulajdonosok sem lehettek mindig elégedettek. A becslőbizottság által meghatározott kártérítési összeg gyakran akkor sem érte el a tulajdonosok által korrektnek tartott értéket, ha azt piaci áron felül állapították meg. Ez a kisajátító és a tulajdonosok közti alkudozáshoz vezetett, mivel a birtokosok az árak felsrófolásában, a MÁV pedig azok letörésében volt érdekelt. A nyílt alkudozás mellett egyik féltől sem álltak távol az „ügyeskedések”. A birtoktulajdonosok például túlbecsülték telkeik és ingatlanaik árát, és a károkat, a várható vagy bekövetkezendő értékcsökkenést felnagyították. (Arra is volt példa, ahogy Henrik Sach ügyvéd Andrea Dukié jogait védelmező felszólalásából kiderül, hogy az értékmegállapítás alapjául szolgáló mértékek nem egyeztek a helyben használatos egységekkel: „A Tengervidéken ugyanis, különösen pedig Susakon az ingatlanok megvétele nem négyzetölben, hanem m2-ként történik.”)130 A tulajdonosok gyakran hivatkoztak a szőlőikre, a kertjeikre, a megélhetésüket biztosító tevékenységeikre, a vasút kiépítésével járó 27
