Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES és műszaki, a városrendezéssel, közlekedés- és vízszabályozással járó - gyakorlati megfontolások és szükségletek indokolták. Másodszor, hogy noha a Delta és a Brajdica kérdése a minisztereket, a fiumei kormányzókat és a horvát bánokat is foglalkoztatta, a változások mindenekelőtt a „kisemberek” egzisztenciális viszonyait befolyásolták. Ez a két tényező világosan megmutatkozik a magyar állam és a fiumei városvezetés „térfoglaló” stratégiáiban is, valamint abban, hogy miként próbálták saját céljaiknak megfelelően átformálni az adott területeket. A terjeszkedés első szakasza 1877-ben kezdődött, mikor a Zágrábi Országos Pénzügyigazgatóság egyes Horvátországhoz tartozó, 1852 óta a császári királyi kincstár tulajdonát képező telkeket felparcellázott és értékesítésre kínált.113 Az egész magyar—horvát tengerpartra kiterjedő illetékességénél fogva az árverésen a Tengerészeti Hatóság is részt vett és bejelentette vásárlási szándékát a Delta és a Brajdica eladásra kínált területeire. Trsat-Susak község - leszögezve, hogy „Horvátországban fekvő állambirtok csak a horvát országgyűlés beleegyezésével adható el” - óvást emelt az eljárás ellen, a szábor mégis hozzájárult a területek eladásához. Az adásvétel 1884-ben történt meg, ám egy cseremegállapodás feltételeként az üzlet kizárólag a Deltát érintette,114 a Brajdica pedig Trsat-Susak község korlátlan tulajdonába került.115 A horvát hatóságok panaszai a megállapodás ellenére sem szűntek meg.116 113 MNL OL K 255 Pénzügyminisztériumi Levéltár. Pénzügyminisztérium. Elnöki iratok (a továbbiakban: K255) 156. cs. 7. t. 3600/1877.; MNL OL K255 172. cs. 7. t. 749/1878. A telkek eladására valószínűleg Horvát-Szlavónország nehéz pénzügyi viszonyai, a közigazgatás fejlődésével és a pénzügyigazgatóságok országos átszervezésével járó többletkiadások, valamint az orosz-török háború nyomán Horvátországba menekülő bosnyákok eltartása okozta pluszköltségek miatt volt szükség. 114 DAR JU 9. 904. d. 3739/1882. (I. 2-2981/1887. 1882); MNL OL K228 38. d. 1894. 20406/1890. 8. t. (12646. a. sz.). 115 DARJU 9. 904. d. 1197/1884. 2. t. (1197/1884.1. a. sz. 2. t. 1895.); A bán és a horvát tengerpart. A Nemzet, 1885. augusztus 5. 1. 116 DARJU 9. 33. d. 843/1884. (933. I. a. sz. 843/84. 5-645. 1882.); MNL OL K228 7. d. 1891. 29023/1891. 2. t. 117 MNL OL K228 1. d. 24358/1889. 3. t. (460. a. sz.). Az átadás aktusa a fiumei kikötő építési hivatalának vonatkozásában is érvényesült, illetve az újabb területek feltöltésével (akár a Brajdicán is) sorra megismétlődött. A kikötőépítést és a MÁV költségeit is 1889-ig a közmunka- és közlekedés ügyi minisztérium, majd annak átszervezését követően a királyi kereskedelemügyi tárca terhére könyvelték el. Állami költségvetés 1890-1915; MNL OL K228 70. d. 1895. 67615/1889. 3. t. (67613. a. sz.). A munkálatok csak azután indulhattak meg, hogy 1887-ben Baross Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter utasítására a Tengerészeti Hatóság átengedte a MÁV-nak a Deltát. A miniszter azzal, hogy a Delta tulajdonjogát az egyik alárendelt szervétől a másiknak juttatta, praktikus, stratégiai jelentőségű döntést hozott.117 A Tengerészeti Hatóság illetékessége ugyanis csak tengerészeti és tengerészeti kereskedelmi kérdésekben terjedt ki az egész magyar—horvát tengerpartra. Vagyis a Tengerészeti Hatóságnak a szárazföldi beruházások kivitelezésére 25
