Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN károkat okozott a fiumei kereskedőknek. A döntés megnehezítette készleteik elhelyezését és a tengeri faforgalmat automatikusan Triesztbe terelte.107 A rivális osztrák kereskedőknek kedvezett a lépés, mivel a hatóságok hallgatólagos elnézésével az Isztriából, Kasztuából, Klanából, Feistritzből és Krajnából származó fákat szekérszámra fuvarozhatták be a területre.108 107 DARJU 5. 446. d. 7861/1909.; DARJU 5. 446. d. 8594/1909. 108 Fakereskedelmünk a tengeren. Magyarország, 1908. november 29. 32. 109 DARJU 9. 904. d. 7596/1893. 110 A bán és a horvát tengerpart. A Nemzet, 1885. augusztus 5. 1. 111 Matejcic, R: Kako citati i. m. 272-275., 320-321., 328-331. 112 Zic, I: Kratka povijest i. m. 130.; MNL OL Z 1525 150. d. 103667/1897. XVIII. t. (182. i. sz.). Noha a fiumei lakosság és a magyar állam képviselői alapvetően farakodóként tekintettek a Brajdicára, és a helyzetraj zokon, térképeken, hivatalos iratokon Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter határozott utasítására így is tüntették fel,109 mégsem csak erre használták a területet. Többek közt a Brajdicán bérelt telket a Pfau és Társa Konyakgyár, és a Dávid és Fia kikötőépítési vállalat is itt rendezkedett be. A horvát hatóságoknak viszont egészen más célja volt a területtel: már az 1880-as években azt tervezték, hogy ott egy új városrészt, egy modern központot emelnek majd a rohamosan fejlődő Susak érdekeit szem előtt tartva.110 A Brajdicán így idővel nemcsak vasúti pályaudvart, új raktárakat, köz- és gyűjtőcsatornát, vízvezetéket, tűzrendészeti laktanyát és telefon-, illetve távíróösszeköttetést hoztak létre, hanem korszerű, impozáns bérházakat, pénzintézeteket és közintézményeket is emeltek. A horvát hatóságok centrum-építő szándékát jól példázza, hogy ugyancsak a Brajdica adott helyet a Mate Glavan tervei alapján épített horvát népiskolának, a Hotel Continentalnak, valamint a susaki közfürdőnek is.111 A terület presztízsét bizonyítja, hogy szintén itt épített házat Susak későbbi polgármestere, Juraj Ruzié bőrgyártulajdonos és nagybirtokos.112 Kisajátítások A helyi lakosság, valamint a magyar és a horvát hatóságok is különböző módon viszonyultak a Deltához és a Brajdicához. Mint láthattuk, más-más szándékaik voltak a területekkel, igényeiket pedig eltérő jogcímekre alapozták. Míg a diskurzusban a Delta kapcsán a magán- és tulajdonjogi problémákon kívül közjogi kérdések és a szuverenitás dilemmái is felszínre kerültek — még ha tagadták, és igyekeztek is ezt kerülni -, addig a Brajdicánál csak elvétve fordultak elő ilyen esetek. Voltak azonban olyan motívumok, amelyek mindkét terület kapcsán felmerültek. Először is az, hogy a korabeli nemzetépítő célok mellett a Delta és a Brajdica feltöltését és „megszerzését” alapvetően ugyanazok a - jórészt gazdasági 24
