Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Klaniczay Gábor: Kapisztrán János, a prédikátor és csodatevő élő szent Magyarországon
KAPISZTRÁN JÁNOS, A PRÉDIKÁTOR ÉS CSODATEVŐ ÉLŐ SZENT MAGYARORSZÁGON a prédikációit a szabadban, a dóm előtti téren és más tereken kellett tartania, szavait két tolmács - egy német és egy cseh - közvetítette a hallgatóságnak. Igehirdetésének hangulatára reagált egy mérsékelt utraquista magiszter, Ján z Borotína neki küldött vitairata, aki szóvá tette, hogy Kapisztrán olyan rettenetesen ordít, amikor prédikál, hogy ezzel az egész hallgatóságát is ordításra ösztönzi. 24 A huszitákkal folytatott hitvita érveit azonban csak a hosszabb levelekből, vitairatokból ismerhetjük. 24 Hofer, /..-Johannes Kapistran i. m. II. 75-77. 25 Ferdinand Delorme: Ex libro miraculorum SS. Bernardini Senensis et Ioannis de Capistrano auctore fr. Conrado de Freyenstat. Archivum franciscanum historicum 11. (1918) 399-441.; Philippe Jansen: Un exemple de sainteté thaumaturgique à la fin du Moyen Age: les miracles de St. Bernardine de Sienne. Mélanges de l’Ecole française de Rome - Moyen Age 96. (1987) 129-151. 26 Johannes Hofer: Die Wiener Predigten des hl. Johannes Kapistran im Jahre 1451. Jahrbuch der österreichischen Leogesellschaft 1. (1927) 122-146.; Uö: Johannes Kapistran i. m. II. 13-32.; Luszczki, L.: De sermonibus i. m. 68-91. 27 Tizenhat ilyen levél maradt fenn. Vö. Helmut Hundsbichler: Johannes Kapistran. Franziskanische Observanz - Rettung Europas - Sachkultur. In: 800 Jahre Franz von Assisi. Franziskanische Kunst und Kultur des Mittelalters. Niederösterreichische Landesausstellung. Krems-Stein, Minoritenkirche 15. Mai - 17. Oktober 1982. Wien 1982. 206., 210-211. 28 Kulcsár P: Kapisztrán János i. m. 124—126. Sokkal többet tudunk viszont Kapisztrán harcias missziójának egy másik témájáról, mely Itáliában sokat foglalkoztatta, majd ausztriai és németországi fellépésének is a középpontjában állt: a fényűzés bírálatáról. Kapisztrán bécsi prédikációsorozata 1451. június 12-én, pünkösd vasárnapján kezdődött, és másfél hónapon át majdnem minden nap óriási tömegeket vonzott. A dogmatikai kérdések latin nyelvű és tolmácsok által közvetített taglalásának népszerűségéhez hozzájárult Kapisztrán mozgalmas előadásmódja és a megjelenő betegek százainak gyógyítása Sienai Bernardin ereklyéjével - és saját karizmatikus erejével.25 A legfőbb látványosság azonban az 1451. július 17-én bejelentett és a rákövetkező vasárnap megrendezett „hiúság-máglya” égetés lett a Stephansplatz közepén. A női ruhák hosszú uszályait és a férfiak hosszú hajviseletét kigúnyoló prédikáció után Kapisztrán felszólította hallgatóságát, hogy hozzák oda a kártyáikat, az ostábláikat, a parókáikat és a hiúság mindenféle tárgyát, majd a hatalmas halmot lángra gyújtotta. A tűzhöz jó „alapanyagot” adott, hogy rátettek néhány akkoriban divatossá lett díszes hintót is. A máglya-látványosságnak akkora sikere lett, hogy néhány nappal később, Mária Magdolna napján, július 22-én megismételték.26 A legnagyobb mennyiséget beszolgáltatok viszonzásképp „konfraternitás-levelet” (Verbrüderungsbrief, Filiationsbrief) kaptak Kapisztrántól.27 A prédikációk eredményeképpen 118 új rendtagot sikerült megnyernie a ferences obszervanciának, megalapította a bécsi obszerváns kolostort és egyúttal az obszervánsok Sienai Bernardinról elnevezett ausztriai rendtartományát.28 A bécsi prédikációkat követő kevésbé sikeres huszita misszió után, 1452 júniusában német földre visszatérve Kapisztrán ugyanezeket a témákat tűzte napirendre prédikációiban. Regensburgban részt vett a birodalmi gyűlésen, és ottlétét 244
