Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Klaniczay Gábor: Kapisztrán János, a prédikátor és csodatevő élő szent Magyarországon
KLANICZAY GÁBOR tematikus sermók is napirendre tűztek. A nagyböjti prédikációciklusok adták erre a legtöbb lehetőséget: a maradandó mintát Sienai Bernardin 1424-es firenzei, 1425-ös perugiai, 1426-os római és 1427-es sienai prédikációi szolgáltatták.11 11 Bernardino da Siena: Prediche volgari sül Campo di Siena 1427. A cura di Carlo Delcorno. Milano 1989. 12 Franco Mormando: The Preacher’s Demons. Bernardino of Siena and the Social Underworld of Early Renaissance Italy. Chicago-London 1999. 13 Marina Montesano: „Supra acqua et supra ad vento ”. „Superstizioni”, malefizia e incantamenta nei predicatori francescani osservanti (Italia, sec. XV). Roma 1999. 14 Thomas M. Izbicki: Pyres of Vanities: Mendicant Preaching on Vanity of Women and Its Lay Audience. In: De Ore Domini: Preacher and Word in the Middle Ages. Eds. Thomas L. Amos - Eugene A. Green - Beverly Mayne Kienzle. Kalamazoo, MI 1989. 211-235.; Gábor Klaniczay: The ’’Bonfires of the Vanities” and the Mendicants. In: Emotions and Material Culture. Ed. Gerhard Jaritz. Wien 2003. 31-60.; Uő: Disciplining Society through Dress: John of Capistrano, the “Bonfire of Vanities” and Sumptuary Law. In: The Grand Tour of John of Capistrano i. m. 99-115.; Szlancsok Margit: A’hiúságok máglyái’ a XV. században. Történelmi Szemle 48. (2006) 337-357.; Uö: Kapisztrán és a fényűzés bírálata. In: Európa védelmében. Kapisztrán Szent János és a nándorfehérvári diadal emlékezete. Szerk. Kálmán Peregrin - Veszprémy László. Bp. 2013. 52-71. 15 Maria Giuseppina Muzzarelli: Pescatori di uomini. Predicatori e piazze alia fine del Medioevo. Bologna 2005. 230-242. 16 A középkori élő szentekről lásd AviadM. Kleinberg: Prophets in Their Own Country. Living Saints and the Making of Sainthood in the Later Middle Ages. Chicago-London 1992. Sienai Bernardin prédikációinak elemzése során Franco Mormando négy fontos témakört különböztetett meg:12 a városi fényűzés és a szerencsejátékok elleni harcot, az uzsora problémáját, illetve ennek kapcsán a zsidóság vallási szokásainak ostorozását, a homoszexualitás elítélését és a babonás szokások bírálatát (mely a boszorkányüldözés megindulásához vezetett Itáliában13 ). A városi polgárság életét a legapróbb részletekig megreformálni kívánó ferences obszervánsok azonban e téren nem elégedtek meg a prédikációk morális buzdításával, hanem látványos, drámai szertartással párosították igehirdetésüket. Hallgatóságukat rávették a fényűző ruhadarabok, parókák, ékszerek, illatszerek, bútordarabok, dekorációs tárgyak, „erkölcstelen” olvasmányok, valamint a szerencsejátékok, ostáblák, dobókockák beszolgáltatására, majd ezekből hatalmas rakást építettek és elégették őket, mint a „hiúságok máglyáját”. Ezután pedig a városi hatóságokkal rendeleteket hozattak, melyek a törvény szigorával korlátozták a fényűzést, szabályozták a viseleteket és betiltották a szerencsejátékokat.14 Ami pedig az uzsorakölcsönzést illeti, a tilalom mellett újfajta, „mons pietatis”-nak nevezett katolikus pénzkölcsönző intézmények megalapításával próbálták kárpótolni a rászorulókat.15 Kapisztrán itáliai prédikációi is ezt a gyakorlatot követték. Mindehhez hozzá kell tenni azonban, hogy a karizmatikus prédikátor fellépése rendszerint alkalmat adott gyógyító-, illetve ördögűző csodákra is, ezért egyre inkább „élő szentként”16 tisztelték kortársai. Kapisztrán egyik ferences életrajzírója, Niccoló da Fara például a következő ördögűző csodát jegyezte fel az Abruzzókban fekvő Guardiagrele 241
