Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES A Brajdica területe 1914-re elérte a 0,095 km2-t,97 de az áru- és kocsitorlódás — a fakonjunktúra hullámzását leképezve98 — változatlanul kihívást jelentett a kikötő számára. Gyakran előfordult, hogy mivel a faküldeményeket nem tudták időben elhajóztatni, az újabb készletek nem érkezhettek be a fatelepekre.99 Ez történt 1893-ban,100 1908-ban,101 majd 1911-ben is, amikor a brajdicai vasútállomáson a faküldemények felvételét is szüneteltetni kellett.102 A fuvarozást lebonyolító vállalkozók ekkor az áruikat a közeli konkurens kikötők (főleg Trieszt) felé irányították, hogy a várakozással járó időkiesést minimalizálják. Az ilyen fennakadások a vállalkozóknak azt sugallták, hogy a fiumei kikötő alkalmatlan funkciójának ellátására, mivel nem képes kifogástalanul kiszolgálni a forgalmat.103 Bizalmas jelzésű iratok (a továbbiakban: Z 1524). 42. d. 293166/1914. (136052. i. sz.) 193. t. Emiatt 1897-ben egy, a Brajdica fatelepre vezető külön vágány kialakítására szerződést kötöttek Luigi Bellivel és Benedek Dezsővel, 1910-ben pedig a terület kiszélesítésére a Dávid János és Fia, valamint a Popper Zsigmond-féle vállalatok kaptak megbízást. Dávid cégének anyagi problémái miatt a munkálatokat végül a Brajdicán is a Gregersen-Schwarcz-cég fejezte be.; A Brajdicza farakhely kiegészítésére tervezett feltöltés helyzetrajzát (1897) lásd https://bit.ly/3gRaZNB . 97 A fiumei fakikötő. Magyar Fakereskedő, 1914. május 14. 3. 98 Oroszi S.: A dualizmus kori i. m. 92-95. 99 KN, 1906. XX. kötet. 340. országos ülés. 1908. június 5. 23. 100 MNL OLK228 67. d. 1895. 88451/1893. 2. t. (25717. a. sz.). 101 AM. Kar. Állami Számvevőszék jelentése az államháztartás, államvagyon és az állami adósságok kezelése körül az 1908. évben szerzett tapasztalatairól. Bp. 1909. 154-155. 102 Vasúti és Közlekedési Közlöny 42. (1911) 44. sz. 340. 103 Considerazione sui problema delle ferrovie bosniache. La Bilancia, 1914. január 3. 3. 104 KN, 1910. XXVI. kötet. 576. országos ülés. 1915. május 14. 448.; KN, 1910. VIII. kötet. 174. országos ülés. 1911. június 9. 258. 105 A fiumei fakikötő. Magyar Fakereskedő, 1914. május 14. 3. 106 A Magyar Szent Korona országai területén üzemben levő távbeszélő-hálózatok előfizetőinek betűrendes névsora 1913. december. Bp. 1913. Azt, hogy nem egy elszigetelt, helyi problémáról van csupán szó, hanem egy országos érdekeket érintő kérdésről, jól mutatja, hogy a Delta és a Brajdica forgalmi viszonyait a magyar parlament is tárgyalta.104 Okkal, hiszen a forgalmi akadályok a közvetlen anyagi károkon kívül komoly presztízsveszteséget okozhattak, és egyes üzletágak elvesztését is maguk után vonhatták. A nehézségek ellenére a Brajdica feltöltése és hasznosítása nem maradt eredmény nélkül. Egyes nyilvántartások szerint 1914-ben már 42 bérlő,105 köztük Fiume és Susak legsikeresebb fakereskedői és építési vállalatai itt tartották fakészleteiket, sőt néhányan irodájukat is ide helyezték át, így Fischer Gyula, Kemény Dezső, Josip Ruzicka, valamint Descovich & Bacié társasága és a „Faginea “ fakiviteli részvénytársaság is.106 1908-ban a MÁV arra hivatkozva, hogy a Brajdicát és a Deltát is ő építette ki, elrendelte, hogy ezeken a területeken kizárólag vasúton szállított faanyagokat lehet fogadni és tárolni. Ezzel az intézkedéssel lényegében kiutasították a Fiuméhez közeli novi-i és zenggi erdőségekből tengeren érkező árukat, ami viszont jelentős 23
