Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN mutatkozott, mert a fiumei pályaudvar szomszédságában is létezett egy Brajda nevű kis városrész.89 89 Massimo Superina: Stradario di Fiume. Roma 2015. 23., 83. 90 DARJU 9. 904. d. 3739/1882. (I. 2-2981/1887. 1882), 91 Fiume és Susak az ókortól fejlett szőlőkultúrával, valamint jelentős borkészítési és -kereskedelemi tradíciókkal rendelkezett. Erre utal, hogy a Recinát a római korban Oeneusról (Eneo), a szőlőműves mitológiai kalüdóni királyról nevezték el. A legenda szerint Dionüszosz, a bor istene neki adta át az első szőlőtőkéket, hogy a szőlőművelést elterjessze. Bár a 19. század végére a beözönlő olasz és dalmát borok miatt a helyi szőlőtermesztés jelentősége erősen csökkent, a lakosság életéből nem tűnt el teljesen. A forgalmi statisztikák, kimutatások mellett ezt tanúsítják a susaki királyi járásbírósághoz benyújtott, illetve az az által keletkeztetett iratok, amelyekben a szőlőhöz és a szőlőműveléshez való „jog” mármár állandóan visszatérő retorikai elemet jelentett, hiszen „a Tengerparton rendszerint minden házban pince is van, mely legalább 3 m mély, világos”. Jellemző példa emellett Luigi Ossoinack nagykereskedő és nagyiparos panasza, miszerint „a Recina hosszában s annak mindkét partján szőlő ültetvények vannak, amelyek az illetékes hatóságok vétkes mulasztása és tudatlansága következtében a tulajdonosok nagy kárára folyton süllyednek, omlanak a patakba”. MNL OL Z 1525 413. d. 1173/1900. XVIII. 182. t. (1173. i. sz.); MNL OL Z 1525 263. d. 106227/1899. XVIII. 188. t. 92 MNL OL K228 1. d. 1889. 25025/1889. 3. t. (460. a. sz.); MNL OL K228 1. d. 1889. 5943/1887. 3. t. (1417. a. sz.); MNL OL K228 67. d. 88451/1893. 2. t. (25717. a. sz.). 93 Szántó Jakab: Fiume kikötője és pályaudvara. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 45. (1911) 174. 94 MNL OL K228 1. d. 13280/1889. 3. t. (460. a. sz.). Az állam a punto francók létrehozásával a vámokból származó bevételeinek egy részét átengedte a városnak és a helyi lakosságnak. Épp ezért elhelyezésüket és kiterjedésüket jól át kellett gondolnia. 95 MNL OL K 228 67. d. 88451/1893. 2. t. (25717. a. sz.); GondaB.: A magyar tengerészet i. m. 60. 96 MNL OL Z 1525 262. d. 13339/1899. XVIII. 188. t. (12080. i. sz.).; MNL OL Z 1525 156. d. 162853/1897. XVIII. 188. t. (157720. i. sz.).; MNL OL Z 1524 Magyar Államvasutak Igazgatósága. A Brajdica 1852-ig a ferences rendi szerzetesek birtokában volt. Ekkor a folyószabályozási munkálatok miatt a császári királyi kincstár megvásárolta. Bár a magyar állam részéről a Brajdica megszerzésének gondolata a Deltával együtt már az 1870-es évek végén felmerült,90 az a szándékok ellenére 1885-ben Trsat-Susak község tulajdonába ment át.91 A magyar állam azonban nem mondott le arról, hogy befolyását a Brajdicára is kiterjessze. Expanziós szándékának hátterében egyrészt a tengerészeti szolgálat bővülő igényei, a fiumei forgalom fejlődésének gyors üteme92 és a raktározási nehézségek álltak,93 másrészt a terület sík felszíne, a tenger viszonylagos sekélysége, valamint a kedvező elhelyezkedés, ami lehetővé tette a Delta könnyebb - akár vasúttal történő - megközelítését is. A Brajdica használatba vétele a szabadkikötői státusz 1891. évi eltörlésével vált nélkülözhetetlenné, mivel ekkor gondoskodni kellett (egyfajta kompenzációként az elvett porto francói jogokért) megfelelő méretű punto francok kialakításáról a lakosság számára.94 A feltöltések eredményeképpen a Brajdica 1891-re 45 000 m2-rel gyarapodott, de ahogy a Deltánál is történt, a forgalom fokozódása miatt a munkálatok az 1890-es évek végén sem álltak le.95 Ekkorra már világossá vált, hogy a raktározás céljaira Fiumében rendelkezésre álló tér a Delta kibővítésével sem lesz elégséges, különösen, hogy a MÁV egyes építményeit és tereit a Déli Vasút is igénybe vette.96 22
