Századok – 2023
2023 / 2. szám - KAPISZTRÁN JÁNOS LEVELEZÉSE - KUTATÁSTÖRTÉNET ÉS PERSPEKTÍVÁK - Letizia Pellegrini: Európa és a középkor határvidékén. A Kapisztrán-levelezés, a Magyar Királyság és az oszmán hódítás
EURÓPA ÉS A KÖZÉPKOR HATÁRVIDÉKÉN a IV. Jenő pápa által követett irányvonal, amit jól kifejez a Luca Notara admirálisnak tulajdonított, népszerű kijelentés: „jobb a török turbán, mint a pápai tiara ,n IV. Jenő közvetlenül ezután következő „keresztes hadjárata” nagyon csekély támogatásban részesült. Elmondhatjuk, hogy csak 1453 után, túl későn tűnt elkerülhetetlennek Európa határainak védelme. De kinek a szemében? A kérdés megválaszolásához olyan megközelítésre van szükség, amely a keresztes hadjárat eszméjét és gyakorlatát (jogi értelemben ugyanis a „pápák háborúja” volt) szembesíti a nyugati világ belső konfliktusaival. Ne feledjük, nemcsak a királyságok közti dinasztikus konfliktusokról vagy a nagy gazdasági hatalmak közötti érdekellentétekről van szó, hanem a modern Európa lehetséges szerveződéséről alkotott különböző elképzelések alapvető szembenállásáról is. Az oszmán hódítás megállítása tehát csak a vállalkozásban már az előző évtizedekben részt vevő politikai szereplők számára volt továbbra is fontos: vagyis a római pápaság, a keresztes hadjárat meghirdetője és a Magyar Királyság számára, amelyeket az oszmánok előrenyomulása a dunai határ felé a legjobban fenyegetett. A keresztes hadjáratba esetleg bevonható többi erőnek más céljai voltak, más kritériumok szerint cselekedtek és más logikára reagáltak. Ezt jól példázza a velencei kiváró magatartás, a császári politika nyilvánvaló kétértelműsége (vagy inkább gyávasága), így az egyes határvidékek számára kétféle választás kínálkozott: kiegyezni a „hitetlen” betolakodókkal saját védelmük érdekében, vagy felajánlkozni a távoli, ha nem is ellenséges Európa védelmére. Mindez a színtér gyors, váratlan változásait és végül a nyugati vállalkozás vereségét eredményezte: Várnánál például a velencei flotta nem tudta tartani a Boszporuszt, ami lehetővé tette II. Murád seregének, hogy hamarabb elérje a frontot, másrészt Brankovics György szerb lovascsapata feltartóztatta a Hunyadi segítségére siető albán Szkander bég csapatait. S amíg Hunyadi a végsőkig küzdött a győzelemért, Várna mezején meghalt a kései keresztes hadjárat két bajnoka: Jagelló Ulászló lengyel és magyar király, valamint Giulio Cesarini bíboros. Összességében tehát a Quattrocento folyamán két ellentétes elképzelés versengett Európa területének megszervezéséről: egyrészt az Európa egészét egyesítő kereszténység eszméje, amely a 12. századtól kezdve a pápai hatalom hegemóniája alá rendelte azt, másrészt a monarchiák és signoriák sokasága, melyek annak a dinamikának a főszereplői, amelyet a modern Európa megszületéséhez vezető történelmi folyamatként értelmezhetünk. Ezt a feszültséget figyelhetjük meg a vallás területén is. Az úgynevezett 14. századi válság idején Európa-szerte vallási mozgalmak követelték az egyház reformját: ilyen John Wyclif reformelképzelése 11 A mondás hagyományát és értelmezését lásd Halina Evert-Kappesowa: La tiare ou le turban. Byzantinoslavica 14. (1953) 245-257. 220
