Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fábián Máté: Egy fajvédő főispán a Horthy-korszakban. Borbély-Maczky Emil (1887–1945) (Ablonczy Balázs)
TÖRTÉNETI IRODALOM kekonferencia háttértárgyalásain oroszlánrészt vállalt, és egy „patthelyzetben” korrigálta a Nikola Pasié vezette hivatalos küldöttség bizonytalanságait, sőt tévedéseit. Mindezzel - teszem hozzá - árnyalja a Nikola Pasiéról alkotott, erősen pozitív képet is. Papp Árpád könyvével a Trianonra vonatkozó magyar nyelvű szakirodalom egy új, szakmailag megkerülhetetlen kötettel bővült. A. Sajti Enikő Fábián Máté EGY FAJVÉDŐ FŐISPÁN A HORTHY-KORSZAKBAN Borbély-Maczky Emil (1887—1945) Kronosz-Magyar Történelmi Társulat, Pécs-Bp. 2020. 323 oldal A pécsi Kronosz Kiadó évek szívós és színvonalas munkájával a vezető magyar történettudományi kiadók sorába került - még ha ez a sor az áldatlan állapotok miatt jelenleg meglehetősen rövid is. A kiadó Sziluett elnevezésű sorozata évek óta megbízhatóan közli a honi történeti biográfiaírás legfrissebb eredményeit. Ezen belül is kiemelt helyet foglalnak el a Horthy-korszak hiányzó életrajzi monográfiái, így mindenképpen említést érdemelnek a megjelent politikus-életrajzok: Klebelsberg Kunó, Kánya Kálmán, Darányi Kálmán vagy Károlyi Gyula életrajzai - sorban haladva - Ujváry Gábor, Tóth Imre, Kerepeszki Róbert és Püski Levente tollából. Az egri Eszterházy Károly (2021-től Katolikus) Egyetem oktatója, Fábián Máté a doktori disszertációját egy, a fentieknél kisebb akciórádiuszú személyről, Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék (majd később csak simán Borsod és Miskolc törvényhatósági jogú város) mindenható uráról, Gömbös Gyula talán leghűségesebb katonájáról, Borbély-Maczky Emil főispánról írta. A korszakból megfelelő minőségű főispán-életrajzokkal nem vagyunk jól ellátva. Pedig aligha szükséges hangsúlyozni, hogy a poszt viselői milyen súlyos és felelősségteljes szerepet játszottak a 20. század első felében Magyarországon. Elég csak arra gondolni, hogy Darányi Kálmántól Keresztes-Fischer Ferencen (egy újabb hiányzó életrajz!) át, mondjuk, Radocsay Lászlóig vagy Lossonczy Istvánig hányán emelkedtek országos pozíciókba főispáni múlttal a hátuk mögött. Fábián Máté könyve minden bizonnyal zsinórmértékül szolgálhat a későbbi ilyen jellegű kutatások számára. Borbély-Maczky Emil, a tanuláshoz nem sok kedvet érző, ám vitéz huszártisztté váló fiatalember, majd politikus, vaskezű főispán és rettenthetetlen fajvédő portréja annál is inkább nehéz feladat elé állította a szerzőt, mert az egykori hivatalnok finoman szólva sem volt a toll embere (kivéve az első világháború első hónapjaiban írt harctéri naplóját), közvetlen leszármazottai nem voltak, irathagyatéka pedig nincs, vagy lappang. Ezekkel a feltételekkel kellett elindulnia a kutatónak, s minden adott volt, hogy egy unalmas/szabványos életrajz szülessék, hosszan idézett képviselőházi és beiktatási beszédekkel, elszórt levelek utalásainak gigantikussá nagyításával és a lényeget jószándékúan homályban hagyó spekulációkkal. Abban, hogy ez nem így történt, minden bizonnyal szerepe van Fábián Máté kutatói alapállásának, amelyet egyszerűen a kíváncsiság szóval lehet leírni. A szerző mindennek utánajárt, ami egy ennyire fragmentált életút feltárásában sikerrel kecsegtetett: tisztában van vele, hogy Borsodbóta-Oncsatelep buszmegállónak mi a háttere, és hogy milyen viharokat váltott ki főhőse a Parlamentben, amikor a képviselőknek fenntartott büfében 1933. február 23-án provokatívan megebédelt. Mindent tud Borbély-Maczkyról, amit jelenleg tudni lehet róla, ami pedig nem tudható, azt az oldalági leszár197 SZÁZADOK 157. (2023) I. SZÁM
