Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN tanár a kérdéssel foglalkozó munkáiban a jelenség összetett voltát hangsúlyozta: szerinte ugyanis a Karszt elkopárosodásában az emberi beavatkozáson (favágás) kívül a Kvarner-öböl természeti viszonyai, a bóra és a rendkívüli szárazság, valamint a marha- és kecskelegeltetés káros hatásai is közrejátszottak.38 38 Matisz János: A tenger növényvilága. In: Fiume és a magyar-horvát tengerpart i. m. 39 Erdösi E: Trieszt-Fiume i m. 312. 1913-ra a fabehozatal még több területre kiterjedt: a Felvidékről, Krajnából, valamint a stájer tartományokból a fűrészáruhoz szükséges puhafát (fenyőt), Kárpátaljáról bükkfát, a horvát-szlavón és boszniai területekről pedig haszonfát, főleg tölgyfát hozattak Fiumébe. 40 Teleki Domonkos: Egynéhány hazai utazások leírása. Bp. 1796. 135. 41 A különböző statisztikai kimutatásokat szemlélve feltűnhet, hogy a Fiúméból elszállított fa menynyisége és értéke jócskán meghaladja a beérkezettét. Ennek valószínűleg az az oka, hogy az összesítésekben csak a vámkülfölddel lebonyolított forgalmat tüntették fel. Vagyis abban az Osztrák-Magyar Monarchia vámegységéhez tartozó területek - úgymint Ausztria, Csehország, Horvátország, illetve az 1879. évi LIL te. értelmében Bosznia és Hercegovina - export- és importeredményei nem jelennek meg. 42 Gonda. B.: A magyar tengerészet i. m. 85-86. 43 EestA.: Fiume kereskedelme i. m. 86. 44 Rapporto della Camera i. m.; Hajnal Antal: Fiume és kikötője. Fiume 1885. 8.; Pelles M. -Zsigmond G.: A fiumei magyar i. m. 89. A dekadenciát egy rövid időre az Amerikai Egyesült Államokban kitört olajár-háború miatt Európa felé meginduló olcsó kőolajexport generálta szállítási lehetőségek, majd az porosz-osztrák háború okozta konjunktúra törte meg. Végső soron Fiume az 1800-as évekre már a saját faszükségletének kitermelésére sem volt képes. A lakosság ezt a problémát a szlavóniai, horvátországi és a boszniai faáru beszerzésével orvosolta,39 de az így rendelkezésre álló készletekből csak annyit tartott meg, amennyi a helyi szükségleteket kielégítette.40 A többit külföldön értékesítették vagy hajóépítésre használták fel.41 Gonda Béla 1906-ban közzétett összefoglalója szerint Fiumében 1840-től 1859-ig évente 12-35 hajót építettek, melyek értéke az 1855-ös évben meghaladta az egymillió forintot.42 Fest Aladár szerint 1867-ben 13 hajóépítő-telep működött a városban.43 A hajóépítés prosperálása logikus következménye volt az 1853-ban kitört krími háborúnak. A konfliktus ugyanis lehetőséget teremtett a fiumei kereskedők számára, hogy hadiszereket szállítsanak és gyarapítsák a kereskedelmi flottájukat. A századfordulón kiemelkedő helyi elitcsaládok közül többen éppen ekkor (az 1840-es és 1850-es években), tehát részben az úgynevezett „horvát érában” alapozták meg anyagi és politikai helyzetüket. Jóllehet a fellendülés 1856-tól ismét hanyatlásba fordult, ahogy a Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara 1862. évi jelentéséből, valamint Hajnal Antal, a fiumei kikötő magyar királyi építészeti hivatal vezetőjének összefoglalójából ezt megtudhatjuk.44 A „vitorlások aranykora” tehát nem tartott sokáig. 1868-ban Fiume ismét magyar fennhatóság alá került, és megkezdődött a város fejlesztése, infrastruktúrájának kiépítése. Az állami kezdeményezések a gőzhajózás elterjedésével és a globális kereskedelmi útvonalak átrendeződésével együtt komoly gazdasági, társadalmi és 14
