Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES politikai következményekkel jártak, amik kihatottak a térhasználatra is. Gyárakat emeltek, a tereket vasúti sínek szelték át, a partmenti hajóépítő műhelyek helyét az 1870-es évek végén tágas, modern kikötő foglalta el. 1883-ban hivatalosan is megszűnt az utolsó hajóépítő telep Fiumében.45 Ezek a változások a faipar és -kereskedelem irányát és dimenzióját is befolyásolták. 45 Denk Árpád: A magyar tengerészet. In: Fiume és a magyar-horvát tengerpart i. m. 46 A faszén előállítása ugyancsak jelentős volumenű volt. A kőszénre áttérés csak fokozatosan valósult meg. 47 Eredetileg Pollák. 48 Pelles Márton: A fiumei kikötő és a magyar kereskedelmi tengerészet fejlődése (1868-1914). Doktori (PhD) értekezés. Pécsi Tudományegyetem. Pécs. 2020. 104.; Erdősi E: Trieszt-Fiume i. m. 230. Pelles Márton kutatásaiból ismert, hogy a lisztet is Ossoinack gyárának hordóiban exportálták. Erdősi Ferenc munkáiból pedig azt tudjuk, hogy a szőlőkultúrához nélkülözhetetlen hordó és donga a legtöbb kis kikötő legfőbb kiviteli cikkeinek egyike volt. 49 A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Rappresentanza 1871-1918 közötti tagnévsorát tartalmazó saját adatbázis alapján. A két testület tagjai között nagy volt a személyi átfedés és a rokoni összefonódás, illetve egy-egy személy több ipari és kereskedelmi tevékenységben, üzletben is érdekelt lehetett, így nemcsak vagylagosságok, hanem párhuzamosságok is megfigyelhetők. Bár a vitorlásépítés visszaszorulása számottevő bevételtől fosztotta meg az üzletágban érintetteket, a faüzlet előtt újabb ajtók nyíltak meg. Mind a kikötő, mind a vasútvonal kiépítése megsokszorozta a fakeresletet. Az infrastrukturális fejlesztések révén könnyebbé vált a fa beszerzése és értékesítése, az építkezések pedig - újabb mólók, rivák kialakítása, sínek lerakása, lakóházak és középületek építése és fűtése, az utcák átalakítása — óriási mennyiségű fát igényeltek. Ezen felül a bővülő kapacitású gyárak ugyancsak egyre több energiahordozót, illetve gyakran faalapú nyersanyagot használtak fel, a termékek elhelyezése és szállítása pedig mind nagyobb mennyiségű (fa)tároló beszerzését igényelte.46 A fa iránti megnövekedett külföldi és belföldi kereslet, valamint a forgalom általános növekedése miatt egyes vállalatok már célzottan a fa specializált feldolgozására és értékesítésére törekedtek, mint például Luigi Ossoinack és Eugen Baccich láda- és hordógyára vagy Fery Nándor47 bútorgyára.48 A fa később sem vesztett a jelentőségéből. A Fiumei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a képviselő testület, a Rappresentanza 1871—1919 közötti tagjainak üzleti érdekeltségeit megvizsgálva kitűnik, hogy többségük legalábbis közvetetten érdekelt volt a faüzletben. Soraikban nemcsak fakereskedők, de bútorkészítők, asztalosok, nagyiparosok, gyártulajdonosok vagy a fa szállítását lebonyolító fuvarozók is helyet kaptak.49 A faüzlet dimenzióit jól mutatja, hogy a városatyák az 1870-es évektől mindent elkövettek azért, hogy az olcsó, határőrvidéki és boszniai fa forgalmát Ogulinba, majd onnan Fiumébe tereljék és Trieszt dominanciáját ezen a téren megtörjék. Ezért bírt a fiumei városatyák számára óriási jelentőséggel az úgynevezett bosnyák vasútvonal kiépítése. A katonai körök és 15
