Századok – 2023
2023 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Kanász Viktor: Oroszlán a végvárban. Thury György és Nagykanizsa (Csermelyi József)
TÖRTÉNETI IRODALOM két fordítás közül melyiket idézte, illetve hogy az idézet 6., 10. és 11. sorában lévő zárójeles magyarázatok és kiegészítések kitől származnak. A 25. oldalon elkelt volna egy zárójeles magyarázat, ugyanis feltételezem, hogy a Nádasdy Kristóf 1566. július 2-án Kanizsai Orsolyához írt leveléből származó idézet 7. sorában szereplő Kapu Kapuvárt jelöli. A 20. oldalon sajnos rossz versszakot idézett a névtelen deáktól, szerintem Arszlán pasa vállalkozását a költemény alábbi része összegzi: „A szerencse basának nem szolgála, / Jóllehet az házat megtörte vala, / O falait földig rontotta vala, / De alóla elpironkodott vala.” A melléklet első részében a szerző húsz kortárs iratot közöl teljes terjedelemben, rövid fejregeszta kíséretében. Közülük 16 latin, négy pedig magyar nyelvű. Egy apró észrevételen túl, miszerint az I. iratnál a szerző még feloldotta az erősen rövidített manu propria^ a VII-XI. iratoknál pedig már rövidítést alkalmaz, meg kell jegyeznem, hogy a fejregeszták olykor a szükséges mértéknél is kevesebbet árulnak el az irat tartalmáról. Az V. irat például nem csak Thury esküvőjéről szól. A dokumentum második felében olvashatunk egy serlegről, amelyet Forgách István esküvőjére utaltak ki, s amelyet a regeszta nem említ meg, noha nem zárható ki, hogy az adatot Forgách életrajzának kutatói hasznosítani tudnák. A XVII. irat fejregesztája is túlságosan rövid, ugyanis az iratban arról is szó van, hogy készítsenek leltárt a várban található holmikról, illetve gondoskodjanak a zalavári és kapornaki apátság pécsi püspöknek való átadásáról. A kötet az igényes múzeumi kiadványok sorába illeszkedik, tehát egyrészt a nyomdatechnikai lehetőségek kihasználása (értve ezen a kihajtható térképlapokat és genealógiai táblákat), másrészt az illusztrációk bősége, amelyekhez természetesen informatív képjegyzék is tartozik, harmadrészt pedig népszerű, képes kiadványokra, albumokra jellemző tördeléstechnikai elemek jellemzik. Utóbbiak közé sorolnám a címlap behajtott részén szereplő, Thury Györgyöt jellemző egysorosokat, amelyek a bestsellert borítóin látható elismerő idézeteket juttatják az olvasó eszébe. A tudományos apparátus nem lábjegyzetekben vagy végjegyzetekben kapott helyet, hanem a margókon elhelyezett panelekben. A kötetben megjelenő illusztrációk kiváló minőségűek, még a 124. számú irat szövegét is gond nélkül el lehet olvasni szabad szemmel, noha a fényképmásolatot alaposan lekicsinyítették. Néhány hiba és elgépelés sajnos ebben a műben is található. Ezek közül néhány példa: „Palotához” nagy kezdőbetű, mert Várpalotáról van szó (14.); főispánsági tisztség helyett elég lett volna főispáni tisztség (25.); Zaccaria Delfmi bíboros családneve eltérő alakban szerepel a 25. és a 43. oldalon; humanista helyett humansita olvasható (61.). Bár a szerző törekedett arra, hogy a kevésbé ismert szereplőkről is megtudjuk, kicsodák, Ládonyi Demeter és Lazarus von Schwendi neve mögött nem tüntetett fel semmilyen tisztséget (17—18.). Az 1561-ben az oszmánok által Thury poharába csempészett, a szerző által álomporként definiált anyag a forrás alapján (14-15.) esetleg valóban „maszlak”, azaz a csattanó maszlag hosszan tartó kábultságot okozó magja volt? A csattanó maszlag éppen a 16. század közepén érkezett Európába, ezért a kötetben tárgyalt eset akár az egyik első magyarországi vonatkozású említése is lehet. Amikor Thury részvételéről van szó az 1563. évi királykoronázó országgyűlésen (17—18.), a szerző mintha megfeledkezett volna arról, hogy azon I. Miksa mellett az apja, I. Ferdinánd is részt vett. A Thury és Gyulafíy küzdelmét leállító király egyértelműen Ferdinánd volt (őt nevezte Istvánfíy császárnak, mivel Miksa csak apja halálát követően nyerte el ezt a rangot). A 28. oldalon említett Jurisics Miklós nem lehetett a híres kőszegi várvédő, hiszen ő 1543-ban meghalt, hanem hasonnevű unokaöccse, aki az 1560-as években Kőszeg zálogbirtokosa volt. A Tungsram 2022 végén hírül adott csődje miatt csak remélhetjük, hogy „a mai Tungsram gyár délkeleti oldalán helyezkedett el” típusú helymeghatározások (33.) 10-15 év múlva nem jelentenek az olvasók számára külön nyomozómunkát. A tizedkerületekre nem használnám az egyházkerület szót (40.), ugyanis annak más, elterjedtebb jelentése is van a protestáns egyház1218
