Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
LÁSZLÓ ANDOR közösségek biblikus szemlélete a középkori keresztény Európa közös öröksége, amely a kora újkorban sok helyütt vált a modern nemzeteszme alapjává, ezért nevezik „héber patriotizmusnak” vagy „politikai hebraizmusnak”. Ez az ideológia összekötötte az egyik választott népet a másikkal, és széleskörű alkalmazása minden bizonnyal a bibliai események alapos ismeretével magyarázható.67 67 Szabó A. P: „De profundis ” i. m. 1132-1134. 68 Hargittay E.: Gloria i. m. 24.; Az előzményekhez lásd Öze Sándor: „Bűneiért bünteti az Isten a magyar népet.” Egy bibliai párhuzam vizsgálata a XVI. századi nyomtatott egyházi irodalom alapján. Bp. 1991. 69 Győri L. János: Izrael történelmének és a magyar nép történetének párhuzama a XVI-XVII. századi magyar prédikátori irodalomban. Confessio 22. (1998) 3. sz. 13-24.; Szabó A. P: „De profundis. ” i. m. 1134. 70 Varga B.: Szempontok i. m. 41. 71 Varga B.: Political i. m.; Zászkaliczky M.: A Bocskai-felkelés i. m. 81. 72 Kees Teszelszky: Az ismeretlen i. m. 93., 105., 124-126.; Páljjy Géza- Kees Teszelszky: Koronázási jelvényeink leghosszabb távolléte. Erdélyből Bécsen és Prágán át Pozsonyig (1551-1608). In: A Szent Korona hazatér. A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205-1978). Szerk. Pálfly Géza. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp. 2019. 220-223. A választott nép képzete már a középkori magyar történeti művekben megjelent, majd a 16. századtól számos munka taglalta a zsidó-magyar sorspárhuzamot. Ennek széles körű elterjedését Magyarországon a Bocskai-felkelés hozta el, lehetővé téve a fejedelem üzeneteinek terjesztését könnyen és sokak számára érthető formában, sőt jelentéstöbbletet kölcsönzött a kívánt mondanivalónak.68 A fejedelemben a magyarok Mózesét látó, biblikus alapozású protestáns politikaértelmezés ugyanakkor - mint láttuk - kiegészült a rendi hagyomány elemeivel, mivel Isten Bocskait nemcsak az igaz hit védelmében, hanem a nemzet és az ország ősi szabadságainak helyreállítása érdekében is küldte.69 Amint a Bocskai-felkelés mintát nyújtott a későbbi hasonló mozgalmak számára, úgy retorikája is meghatározta azok érvrendszerét. A közös rendi célkitűzések az összes felekezet számára elfogadhatók voltak, így a fejedelem tábora mindenki előtt nyitottá vált, és valóban csatlakoztak hozzá evangélikusok, de katolikusok is. Ugyanakkor az Isten által küldött szabadító képe kiemelte Bocskait a rendi keretek közül és lehetővé tette szélesebb rétegek csatlakozását. Ezt elősegítette, hogy a fejedelem nem pusztán a régi előjogok visszaállításáért, nem valamely szűk réteg (bárói csoport, liga) érdekeiért szállt síkra, hanem a „magyar corpus politicum egészének ” (például szabad királyi városok, köznemesség, hajdúk, székelyek) igyekezett lehetőséget nyújtani a közügyekben való részvételre.70 Ez komoly lépést jelentett a modern politikai kultúra kialakulása felé, és összefüggött a nemzetfogalom korabeli kibővülésével,71 ezzel szoros összefüggésben pedig a Szent Koronához kötődő eszmeiség változásával is.72 1207
