Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
BOCSKAI ISTVÁN, A MAGYAROK „MÓZESE” Összefoglalás A „nemzeti” közösségek biblikus szemlélete a középkori keresztény Európa közös öröksége. Ezt Magyarországon a 16. századtól tovább erősítette a török előrenyomulás, ami hozzájárult a zsidó—magyar sorspárhuzam elterjedéséhez, ehhez kapcsolódóan pedig a választott nép képzetének alkalmazásához. Mindez a Bocskaifelkelés idején kiegészült a rendi hagyomány elemeivel, s ezzel (is) mintát nyújtott a későbbi hasonló mozgalmak számára, komoly lépésként a rendi és vallási keretek közül kiszabaduló modern politikai kultúra és nemzetfogalom létrejötte felé. A biblikus mitizációhoz kapcsolható a fejedelem különleges küldetéstudatának kialakulása, személyének ószövetségi keretek közé helyezése, az ország törvényes uralkodójával való szembefordulásának indoklása. Már az evangélikus tanításokkal is összeegyeztethető volt a politikai hatalommal való szembeszegülés, amelynek formáit Kálvin is kifejtette fő művében. Ezek közül elsősorban az Isten által küldött szabadító képét alkalmazták Bocskai esetében — ilyen módon a magyar elitnek a középkori eredetű rendi alkotmányosság keretébe illeszkedő politikai gondolkodása a 16. században korszerű formát, „modern köntöst” öltött magára. Ugyanekkor kapcsolódott össze erőteljesen a vallási és a politikai érdekérvényesítés, és azonosult a kálvinizmus a magyar rendi törekvésekkel. Mindez hozzájárult a mozgalom sikeréhez, és Bocskai legitimitásának megerősítéséhez, akit a nem önszántukból, hanem isteni elhívásból népük szabadítóivá lett bibliai hősökkel, sőt magával Jézus Krisztussal állítottak párhuzamba. A korban minden bizonnyal nagy visszhangot keltő képek jól jelezték a fejedelem udvarában kidolgozott ideológia összetettségét, valamint kapcsolódtak a nyilvános politikai propaganda megjelenéséhez is. E mozzanatok összhangban álltak az akkori európai fejleményekkel: a kontinens nyugati részén ugyanúgy középkori eredetű rezisztenciatanok érvényesültek és forrtak össze a gondviselés által küldött szabadító akkor korszerűnek számító képével. Bocskai felkelése sok hasonlóságot mutatott a németalföldi vagy hugenotta mozgalmakkal: követeléseik, ezek indoklása, a politikai és vallási küzdelem összekapcsolódása, az események bibliai keretek közé helyezése és a héber patriotizmus megjelenése egyaránt összekötötte őket. A Habsburg hatalommal szemben kirobbant első magyarországi felkelés több téren úttörőnek bizonyult: érvrendszere beépült számos nemzedék elitjének hatalomról, ellenállásról, nemzetről való gondolkodásába. A politikai vezetők bibliai szerepekben való megjelenítése és a kiválasztottság gondolata a későbbiekben is fontosnak bizonyult. A 17. században Bocskaira elődjükként tekintő felkelő fejedelmek alkalmazták ezeket a mintákat, amelyek a reformkorban lettek ismét egyre népszerűbbé. Ekkor ugyanis jól összeegyeztethetőek voltak a nemzetté válás nagyszabású elbeszélésével, a romantika személyiségkultuszával. A magyarok 1208
