Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
BOCSKAI ISTVÁN, A MAGYAROK „MÓZESE” A magyarok törekvéseit egy rendi állam megvalósítására nem nevezhetjük ódon, restaurációs jellegűeknek sem. Európai jelenségről van szó. A 16. században a vallásháborúk során továbbra is erősen hatott a 13—14. század rendi paradigma, amely ugyanakkor átértékelődött. A rendi privilégiumok megerősítésének programja, a régebbi ellenállástan, a szabad vallásgyakorlat megteremtésének igényével együtt erősítette fel a fokozódó uralkodói központosítással szembeszegülő csoportok érvelését. A rendi alkotmányosság elméleti alapjai ugyan a középkori politikai gondolkodásban gyökereztek, ám a rendi állam modellje a reformáció idején vált „az abszolutista államszervezés alternatív államtípusává, amelyhez a tömegerőt a vallásilag motivált, alkalmasint fanatizált nemesek, polgárok és parasztok adják”.64 64 Varga Benedek: Szempontok a Bocskai-felkelés ideológiájának európai kontextusához. Studia Caroliensa 7. (2006) 1. sz. 33-34., 41.; Juhász István már korábban felvetette a hugenotta és németalföldi zsarnokságellenes iratok hatását a felkelés propagandájára. - Juhász István: Bocskai István az egykorú egyházi hagyomány megvilágításában. Theológiai Szemle 24. (1981) 1. sz. 44. 65 Coffey, J.: The language of liberty i. m. 305-311. 66 HeltaiJános: AWicA Péter és a heidelbergi peregrinusok. Bp. 1994. 159.; Hargittay Emil: A biblikus mitizáció a 17. századi magyar költészetben. In: „Mint sok fát gyümölccsel...” Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére. Szerk. Orlovszky Géza. Bp. 1997. 73.; Hargittay Emil: Gloria, fama, literatura. Az uralkodói eszmény a régi magyar fejedelmi tükrökben. (Historia litteraria 10.) Bp. 2001. 24.; Szabó A. P: „De profundis ” i. m. 1134-1135. Hasonló folyamatokat tapasztalhatunk számos korabeli mozgalom esetén: a hugenotta háborúk, a skót és a németalföldi felkelések résztvevői egyaránt a „nemzeti” szabadság harcosaiként tűntek fel, vallásszabadságot követeltek, a kortárs eseményeket ószövetségi keretek közé helyezték, vezetőiket a gondviselés által küldött szabadítókként látták, akik megmentik őket a polgári és egyházi elnyomás alól. Ugyanúgy középkori eredetű ellenállási elméletekre hivatkoztak, akárcsak az Aranybulla nevezetes záradékával első ízben érvelő magyarok. Bocskaihoz hasonlóan nevezték Condé herceget „hugenotta Mózesnek”, míg Orániai Vilmost „holland Mózesnek”. Leginkább a németalföldi események állíthatóak párhuzamba a magyar fejleményekkel, hiszen mindkét esetben kezdettől összefonódott a politikai és a vallási küzdelem, reformátusok és katolikusok vállvetve küzdöttek a spanyol, illetve „német” elnyomás ellen, Orániai Vilmosnak és Bocskainak pedig egyaránt a vallási béke megvalósításán kellett fáradoznia. A két szabadságharcot a gondviselésbe vetett hit és héber patriotizmus jellemezte.65 Az utóbbi motívum az úgynevezett biblikus mitizáció egyik jellegzetes megnyilvánulása. A korban ugyanis sűrűn éltek olyan hivatkozásokkal, amelyek az eseményeket és személyeket bibliai (főleg ószövetségi) összefüggésbe helyezve mutatták be, ottani szereplőkkel állították párhuzamba.66 A „nemzeti” 1206
