Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
BOCSKAI ISTVÁN, A MAGYAROK „MÓZESE” uralkodókkal szemben a magyar kálvinizmus ekkor, a 17. század elején forrott először össze és azonosult a rendi törekvésekkel”.52 52 Benda. K: Habsburg-politika i. m. 424-426. Lásd még Benda Kálmán: A kálvini tanok hatása a magyar rendi ellenállás ideológiájára. Helikon - Világirodalmi Figyelő 7. (1971) 3-4. sz. 328.; Benda K: Habsburg abszolutizmus i. m. 476. Figyelemre méltó, hogy a Kálvin Institutiojából idéző Eckhart nem említi az Isten által küldött szabadító eszméjét. 53 Magánál Luthernél is megjelenik az isteni szabadító gondolata. - Zászkaliczky M.: A Bocskai-felkelés i. m. 42. 54 „Mindazokban miket csak az isten ellen nem parancsol a hatóság, engedelmeskedni kell annak. De ha valamit a természeti törvény, avagy az isten dicsősége és törvénye ellen parancsol: abban a hatóságnak sem kell engedelmeskedni. Mert inkább kell félni istentől, mint az emberektől.” — Az 1562-es debreceni zsinat határozata. KissAron\ A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Bp. 1881. 176. 55 Péter Katalin: Az alattvalók ellenállási joga Magyarországon a reformáció után. In: Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Luther Márton születésének 500. évfordulójára. Szerk. Fabiny Tibor. Bp. 1984. 66-69.; Péter Katalin: A reformáció és a művelődés a 16. században. In: Magyarország története 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. (Magyarország története tíz kötetben III.) Bp. 1985. 537-541. Lásd még Zászkaliczky M.: A Bocskai-felkelés i. m. 12. 56 Tudósítás az 1604. szept. 16-ai gálszécsi gyűlésről. In: MOE X. 597-598. 57 Péter K: Az alattvalóki. m. 70-71. 58 Zászkaliczky Márton: The language of liberty in early modern Hungarian political debate. In: Construction of Europe i. m. 289.; Zászkaliczky M.: A Bocskai-felkelés i. m. 12-14. Hasonlóképpen kiemelte a politikai és vallási szempontok szoros összefonódását Péter Katalin, aki ugyanakkor az ellenállási tan más gyökereiről is szólt. A 16. század elején Luther gondolatainak továbbfejlesztői (például Münzer Tamás) már kimondták, hogy csak az Isten akaratát teljesítő uralkodó követelhet engedelmességet alattvalóitól.53 Az erdélyi evangélikus egyház alapítója, a brassói Honterus 1543. évi figyelmeztetése szerint elsősorban az isteni törvénynek kell engedelmeskedni, nem az annak ellentmondó hatóságnak. Két évtized múltán a Melius Péter által szövegezett helvét álláspont tulajdonképpen megismételte a lutheránust.54 Mindkét vallási alapon megfogalmazott irat politikai ellenállás kapcsán született: Honterusnak a gyulafehérvári püspök és Izabella királyné előtt kellett mentenie magát, míg Melius irata az egervölgyi „hadsereg, nemesek és lakosok” kérésére készült, akik a lelkiismereti szabadság kérdésében kerültek szembe a királlyal.55 Ezekhez az előzményekhez is kapcsolódhatott a Bocskai idején megjelenő ellenállás gondolata. Már a felkelés kitörése előtt a vallásszabadságra hivatkoztak az 1604. szeptemberi gálszécsi gyűlés fegyveres harcra készülő rendjei, amikor leszögezték, hogy készek megoltalmazni magukat azokkal szemben, „kik minket hitünkben akarnak háborgatni”.56 Péter Katalin Bendával szemben arra jutott, hogy „az ellenállási jog gyakorlatát Magyarországon a kálvini hatások befogadása nem változtatja meg”.57 Zászkaliczky Márton pedig a rendi és protestáns érvrendszer, „nyelv” összeegyeztethetősége mellett érvelt, úgy vélte, azokat tudatosan keverték, használták együttesen érvelésükben a felkelők.58 1204
