Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
LÁSZLÓ ANDOR tanra, harcuk jogi alapját teljes mértékben az Aranybulla nevezetes 31. pontja és az erre támaszkodó Tripartitum képezte, amelyek lehetővé tették a rendek számára a törvényeket be nem tartó királlyal való szembeszegülést. Szerintük Bocskai táborának jellegzetesen középkori, rendi-konzervatív gondolkodása a magyar szokásjog keretei között mozgott. Ez „erősebb ösztönzője és szellemi támpontja” volt a király és alattvalóinak viszonyáról alkotott véleményüknek, mint Kálvin politikai elvei.46 46 Eckhart Ferenc: Bocskai és híveinek közjogi felfogása. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születésének nyolcvanadik fordulójának ünnepére, 1933. október 7. Bp. 1933. 136., 138., 141.; Révész Imre: Szempontok a magyar „kálvinizmus” eredetének vizsgálatához. Századok 68. (1934) 271-273. 47 A szerencsi rendek 1605. ápr. 20-ai beszéde Bocskaihoz. In: MOE XI. 154.; A Bocskaihoz csatlakozott rendek kiáltványai, m. 296-297.; Följegyzés az 1604 november-decemberi korponai gyűlés tárgyalásairól. In: MOE XI. 452.; Az 1606. febr. 9-ei bécsi egyezmény. Uo. 860. 48 Károlyi Árpád szerint a felkelés során a törvényes ellenállás elve áthatotta a „magyarság gondolatvilágát”. - Károlyi Árpád: A kassai országgyűlés 1606. ápril és május havában. In: MOE XI. 699. 49 Erről lásd Martyn Rady: Bocskai, Rebellion and Resistance in Early Modern Hungary. In: Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe: Commemorating 1956. Eds. László Péter - Martyn Rady. (Studies in Russia and Eastern Europe 3.) London 2008. 57-66. 50 EckhartE: Bocskai i. m. 134-135. 51 „Bocskai és híveinek közjogi felfogása tehát még jellegzetesen középkorias, főképpen a Tripartiumból merít, nem a reformátorok írásaiból és a nyomukban keletkezett politikai irodalomból.” - Uo. 141. A fejdelem és hívei valóban elsőként hivatkoztak az Aranybulla ellenállási záradékára,47 ezzel visszahozták azt a köztudatba,48 ebben is mintát mutattak a század későbbi mozgalmai számára.49 Eckhart és Révész szóltak a kereszténység középkori szerepéről a „szabadságjogok kifejlesztésében”, az egyházi felfogásból eredő ellenállási jogról, amely később Luthernél, Melanchtonnál, Kálvinnál, majd Bezánál is megjelent.50 Ennek ellenére mintha nem vették volna figyelembe, milyen mélyen áthatotta a korszak gondolkodását a vallásos érzület, hogyan fonódott össze a politikai és a felekezeti kérdés — ami pedig egyértelműen megjelent a felkelés kibontakozásának heteiben is. Benda Kálmán vetette fel, hogy a korabeli felfogásban nem a magyarok fogtak fegyvert Rudolf ellen, hanem az Isten küldött egy szabadítót — ezzel a hagyományos rendi gondolkodás „kifejezetten kálvinista színezetet kapott”. Bocskai a kortársak szemében „megvédi az »igaz, ortodox hitet« az »isteni törvényt semmibe vevő zsarnokkal szemben«, és visszaállítja az Istentől kívánt rendet. Ez a rend azonban az évszázadok során kialakult rendi jogok és kiváltságok restaurálása volt az uralkodó és a vele szövetkezett klérus ellenében.” Míg tehát Eckharték egymást kizáró álláspontokról, érvrendszerekről beszélnek,51 Benda szerint a kálvini tanítás nem állt szemben a régi elképzelésekkel, sőt éppenséggel korszerű ideológiai fegyverrel erősítette azokat. A református ellenállástan volt „a modern köntös, amelyet a magyar rendiség magára öltött”. így „a katolikus és idegen 1203
