Századok – 2023
2023 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - László Andor: Bocskai István, a magyarok „Mózese”
BOCSKAI ISTVÁN, A MAGYAROK „MÓZESE” Ezt nem csupán Bocskai felkelésének sikere, a hozzá csatlakozók nagy száma bizonyítja, hanem az is, hogy az Istentől elhívott szabadító képe halála után is tovább élt. Kolozsváron a város népe, „mind véne és ifja” benne „megszabadító” fejedelmét siratta.39 Egy Rimay Jánostól származó sirató vers szerint a fejedelem népének hivatott vezetőjeként Mózeshez hasonlóan nem érhette el az ígéret földjét.40 A Heidelbergből visszatért Miskolczi Csulyak István lelkész-költő magyar és latin nyelvű gyászbeszédeiben a „szent emlékezetű” Bocskait „Magyarországnak oltalma mellé Istentől rendeltetett támaszoszlopának” nevezte.41 Fogalmazása szerint az Isten „mint egy wstökön fogva vonta” (azaz hajánál fogva vonszolta) és állította szembe a fejedelmet az erőszakos ellenreformációval, a katolikus térhódítással. A magyarok helyzetét ő is az üldözött, legyőzött, kesergő ószövetségi zsidókéhoz hasonlította, akiket az Isten által okaimul adott, békességet hozó fejedelem szabadít meg a veszedelemből.42 Miskolczi szerint egyesek Bocskait nem ebből a világból, hanem az egyenesen égből jött szabadítónak tekintették, akiért hálát kell adniuk az Istennek.43 39 Marcus István levele Bosnyák Tamásnak. Nyitra, 1607. márc. 17. In: Egykorú levél Bocskay temetéséről. Közli Ipolyi Arnold. Történelmi Tár 1878. 651. 40 Ritoókné Szalay Ágnes: Rimaiana. Irodalomtörténeti Közlemények 86. (1982) 664. 41 Benda Kálmán szerint az ideális uralkodó portréja az Institutio magyar átírásaként hat. - Benda Kálmán: Habsburg abszolutizmus és a magyar nemesség a 16. és 17. század fordulóján. Történelmi Szemle 27. (1984)474. 42 Miskolczi Csulyak István Diariumából I. Gyászbeszéd Bocskay István fölött. 1607. In: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár XII. Szerk. Zsinka Ferenc. Bp. 1928. 90-95.; Miskolczi Csulyak István Diariumából II. Gyászbeszéd Rákóczy Zsigmond erdélyi fejedelem fölött, 1609. Uo. 102. 43 Szabó András: Miskolczi Csulyak István két emlékbeszéde Bocskairól. Irodalomtörténet 37187. (2006) 538-541. 44 Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája. (Bibliotheca Historica) Bp. 1980. 85. 45 Kemény János önéletírása. (Magyar Történelmi Emlékek I.) Pest 1856. 25. Szalárdi János krónikájában még fél évszázaddal később is úgy írt a fejedelemről, mint akit „az Úristen az ő Izraelé és a szegény Júda háza igazgatására” állított elé „a szegény ország” felszabadítására, a magyar nemzet szabadsága és a vallás szabad gyakorlása helyreállítására.44 Kemény János fejedelem önéletírása szerint is Isten támasztotta Bocskait Magyar- és Erdélyország külső és belső szabadságának helyreállítására.45 Értelmezések Elsőként az 1930-as években Eckhart Ferenc és az ő nyomán Révész Imre foglalkozott a Bocskai-felkelés önigazolásának érvelésével, közjogi felfogásával. Azt hangoztatták, hogy a felkelők egyáltalán nem alapoztak a kálvini ellenállási 1202
