Századok – 2023
2023 / 6. szám - TANULMÁNY - Bácsatyai Dániel: A széplelkű kamaraispán és más szerencselovagok. III. András olaszai
A SZÉPLELKŰ KAMARAISPÁN ÉS MÁS SZERENCSELOVAGOK Baldo da Passignano elveszett könyve a fenti felsorolásnál minden bizonnyal jóval hosszabb listát tartalmazhatott azokról az olaszokról, akik részt vettek Velencei András magyarországi vállalkozásában. E néhány személy alaposabb megismerése azonban talán nem volt hiábavaló. Kiderült, hogy a III. András által pozícióba emelt itáliaiak között olyanok is voltak, akik nem Velencéből származtak; a király olasz környezetének legjobban megismerhető tagja, az irodalmi ambíciókkal is rendelkező Baldo da Passignano Firenzéből került a Morosini család szolgálatába. Az otthonából névleg ghibellin-pártisága miatt száműzött, vállalkozó szellemű szerencselovag az uralkodó kitüntetett bizalmát élvezte, hiszen kamaraispánként és szepesi ispánként is szolgálta III. Andrást. Szülővárosában ugyancsak leáldozott már a csillaga a velencei Tonisto famíliának, amelynek tagjai Medvevár uraiként és zágrábi kamaraispánként tűnnek fel a hazai forrásokban. Az utolsó Árpád-házi király uralmát rövidre szabta a sors, itáliai híveinek pedig a dinasztia kihalása miatt nem volt lehetőségük arra, hogy meggyökeresedjenek a Magyar Királyságban. Akik azonban a király halálát követő zavaros időben nem vesztették el a lélekjelenlétüket, nem távoztak üres kézzel: Baldo esetében a szepesi vár átadásáért kapott összeg a családi vagyon megalapozásához is hozzájárulhatott, s vélhetően a Medvevárat átadó Marco Tonisto sem hagyta el Magyarországot szegényebben, mint ahogy érkezett. Függelék Albertino Morosini végrendelete Velence, 1305. november 15. Eredeti: Archivio di Stato di Venezia, Atti dei Procuratori di San Marco, Misti, b. 127. Másolat: Magyar Tudományos Akadémia Kt. Ms. 4976/1. (A kiadás ez utóbbi alapján készült.) In nomine Dei eterni Amen. Anno ab incarnatione Domini nostri Ihesu Christi millesimo trecentesimo quinto, mense Novembris die quintodecimo intrante, indictione quarta, Rivoalti. Cum vite sue terminum unusquisque prorsus ignoret et nil certius habeamus, quam quod mortis non possumus evitare discrimen, recte unicuique imminet precavendum, ne incautus occumbat, et sua inordinata relinquat. Quapropter ego, Albertinus Maurocenus dux Sclavonic et comes Bosege de confinio Sancti luliani cogitans, que superius continentur, misi pro Marco de Vinea archipresbitero Castellano, notario et aule incliti ducis Veneriarum cancellario, 1188
