Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
RÓKA ENIKŐ között Pilinszky János arcképét 1964-ből -, s a gyűjtés a művész halála után is folytatódott.79 Az Európai Iskola művészeinek példaképei, választott elődei közül Ámos Imrétől 1967—1968 folyamán több tucat grafika is a gyűjteménybe jutott. 79 Ltsz. KM. 66.204 80 K Végh K: A Budapesti Történeti Múzeum i. m. 132. 81 BTM RAM. 520-89. A Budapesti Történeti Múzeum 1973. évi beszámoló jelentése, 1973. dec. 10. 42. 82 K Végh K: A Budapesti Történeti Múzeum i. m. 131.; Földes E.: A Fővárosi Képtár története i. m. 23. 83 BTM RA M. 521-89. A Budapesti Történeti Múzeum 1974. évi beszámoló jelentése, 1974. dec. Gyűjteményépítés 1973-1989 1972-ben meghalt Dr. Gyalmos János, és 1973-ban Bertalan Vilmosra bízták a főigazgató-helyettesi feladatokat.80 Kapcsolatrendszere, a képzőművészeti közéletbe való beágyazottsága (hiszen aktív tagja volt a Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Képzőművészeti Alapnak és a Művészet folyóirat szerkesztőbizottságának is)81 predesztinálta erre, ám közeledve a nyudíjkorhatárhoz kevés ideje maradt arra, hogy ebből a magasabb és biztosabb pozícióból régi elképzelését, a képzőművészeti gyűjtemény önállóvá formálását megvalósítsa. Kinevezését követően a minőségben és mennyiségben eddigre megerősödött képzőművészeti anyagra alapozva gyorsan, még 1973-ban átvitte a szervezeti módosítást: a BTM- en belül önálló szervezeti egység lett a képzőművészeti gyűjtemény, melyben az újkori osztály nagyszámú várostörténeti vonatkozású képzőművészeti tárgyait, valamint az 1959—1960-ban újraindított művészeti gyűjtemény történeti és kortárs anyagát egyesítették.82 Korábban, talán Gyalmosnak a várostörténeti gyűjteményről vallott álláspontja miatt, többnyire igyekeztek hivatkozni a művek megvételekor azok Budapesthez való kötődésére. A helyzet azonban 1973-tól megváltozott, és a státuszemelkedés, a függetlenedés hatása azonnal észlelhetővé vált a hivatalos iratokban: 1974-től az éves jelentésben már expressis verbis meg jelent a „művészi kvalitás” mint alapvető gyűjtési szempont,83 s nem telt bele sok idő, az önálló Fővárosi Galéria gondolata is felmerült. Bertalan 1974-ben ugyan nyugdíjba ment, de művészeti tanácsadóként megmaradt Horváth Miklós főigazgató (1972—1982) mellett, s nem kizárt, hogy a Fővárosi Galéria koncepciója is tőle származott. Érdemes hosszabban idézni a BTM 1975. évi ötéves tervének szövegéből, mert az 1960-as években kijelölt gyűjteményépítési irányok mögött húzódó, az első Fővárosi Képtár rekonstrukciójára vonatkozó - akkor még kimondatlan — szándék ebben a szövegben már teljesen egyértelműen megfogalmazódott: 1159
