Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
KL ÉRTÉKHALMOZÁS CSENDES ÉVTIZEDEI és ezzel megnyílt az út az 1945 előtti tárgyak szerzeményezése felé. „Nem csak az élőművészet gyűjtése a cél. Törekedni kell, hogy a köztéri szobrok kismintái, valamint az épületdíszítések vázlatai teljes számban a múzeum anyagában legyenek” - jegyezte meg Gyalmos, aki végül finoman visszavonulva, a gyűjtőkör meghatározásának szakmai döntését a BTM felelősségi körébe utalta. Az ülés összefoglalása szerint a jelenlévők egy - pontosan nem értelmezett „urbanisztikai jelleg kialakítására” hivatott - vásárlási bizottság felállítása mellett voksoltak, elhárítva magukról a felelősséget. Még egy pont szerepelt a végszóban: meg kell teremteni a szervezeti előfeltételeket ahhoz, hogy a múzeum „helyi történeti múzeummá” váljon.24 24 BTM Régészeti Adattár, Intézménytörténeti dokumentációs gyűjtemény (a továbbiakban: BTM RAM.) 321/1961. Jegyzőkönyv a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán 1961. június 8-án, a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya Képzőművészeti Csoportjának kibővített csoportértekezletéről. 25 BTM RA ia. Bertalan Vilmos: A Budapesti Képzőművészeti Gyűjtemény helyzete és fejlesztési terve, 1961. máj. 23. 4-5. 26 Földes Emília: Bevezető. In: Új szerzemények a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtárában. 1985-1995. Bp. 1995. oldalszám nélkül. 27 BTM Régészeti Adattár, Kiscelli Múzeum iratanyaga (a továbbiakban: BTM RA KMia.) 127/1960. Budapesti Történeti Múzeum — Kiscelli Múzeum 1960. II. félévi munkaterve. De mit akart valójában Bertalan, amikor javaslatában szélesebb keretet és perspektívát adott a gyűjtésnek? Fenti programadó írásában utalt a nagy elődre, a Fővárosi Képtárra, és annak rekonstrukcióját lehetetlennek ítélte: „A Fővárosi Képtár megszűnésével támadt hiányt pótolni alig lehet, ami a felszabadulás előtti korokat illeti. így egy általános érdekű — a Magyar Nemzeti Galériával azonos profilú — magyar képzőművészeti gyűjteményt létrehozni nem lehet.”25 Realistának tűnő kijelentése ellenére a következő évtizedek fejlesztései épp az ellenkezőjét támasztják alá: valójában egy olyan országos gyűjtemény építését indította el, amely — ahogyan az egykori Fővárosi Képtár is — két évszázad magyar művészetét ölelte fel.26 Nem szorul magyarázatra, hogy a kultúrpolitikai kontextus, a normák és az elvárások eltértek a két világháború közötti korszaktól, és nem csak a kortárs művészet tekintetében. így pontos rekonstrukcióról nem beszélhetünk, de - mint látni fogjuk - az új gyűjtemény a következő évtizedek során szellemileg jelentős részben az elődintézmény értékeit vitte tovább. Az MNG-vel párhuzamosan formálódó gyűjtést a mindvégig hangsúlyozott Budapest-fókusz legitimálta, de e címszó alatt jelentős részben más irányt szabtak a gyarapításnak. Már 1960-ban nekiláttak, majd a következő időszakban szisztematikusan folytatták olyan 19. és 20. századi nem kortárs művek szerzeményezését, amelyek a korszak képzőművészeti kánonját tükrözték, és sokkal inkább az MNG gyűjtőkörébe illettek volna.27 Ezek nem kapcsolódtak sem a szorosan, sem a tágan értelmezett Budapest tematikához, hacsak nem annyiban, hogy minden művész 1148
