Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
KL ÉRTÉKHALMOZÁS CSENDES ÉVTIZEDEI Nemzeti Galéria (MNG) megalapítását a Fővárosi Képtár gyűjteményének és a Szépművészeti Múzeum magyar anyagának egyesítésével.11 11 Földes E.: A mecénás főváros, i. m. 123-143.; Sinkó K: Nemzeti Képtár i. m. 51-71. 12 BTM Régészeti Adattár, leltározatlan iratanyag (a továbbiakban: BTM RAia.), Bertalan Vilmos: A Budapesti Képzőművészeti Gyűjtemény helyzete és fejlesztési terve, 1961. máj. 23. 6-7. 13 BFL XXIII. 101.a. 1. Budapest Főváros tanácsülések jegyzőkönyvei. Jegyzőkönyv Budapest Főváros Tanácsának 1959. december 18-án megtartott rendes üléséről, 46-47., 69-71. 14 Uo. 165/1959 határozat, 186. Nem telt bele sok idő, és a fővárosi képzőművészeti gyűjtemény hiánya lépésre ösztönözte a budapesti városvezetést. Egy 1961-ben keletkezett jelentés tanúsága szerint a Fővárosi Tanács Népművelési Osztálya már 1956-tól vásárolt műveket kor társ alkotóktól, ám a „[...] gyűjtési profil akkor még nem volt pontosan körvonalazva. A vásárlásokat egy általános érdekű, modern képzőművészeti gyűjtemény igénye jellemezte.”12 A szórványosan fennmaradt, hiányos és a szerzeményezés pontos idejét nem jelölő jegyzékek alapján valóban nem rajzolódik ki koncepció: tájképek, portrék, csendéletek egyaránt megtalálhatóak voltak az anyagban. Ezeket a műtárgyakat 1958-ban átadták a Budapesti Történeti Múzeumnak, státuszukat azonban rendezni kellett, így az igény és a szükség egyaránt szerepet játszott a gyűjtemény létrehozásában és a következő években a hosszútávú koncepció kialakításában. A Fővárosi Tanács 1959. december 18-án tárgyalta azt a Budapest kulturális tevékenységéről szóló jelentést, amely a képtári gyűjtemény újraalapítása szempontjából döntőnek bizonyult. Dr. Gyalmos János, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese által felolvasott előterjesztésben a kultúrát harci fegyverként értelmező ideologikus keretben és ennek a propagandisztikus funkciónak alárendelve jelent meg a képzőművészet, s célként Budapest szocialista fejlődésének művészi megörökítése fogalmazódott meg. „Képzőművészeti jellegű intézménnyel a Fővárosi Tanács nem rendelkezik. [...] Hiányként kell megemlítenünk, hogy a főváros nem tudja befolyásolni a festőművészeket Budapest életét, szocialista fejlődését, szocializmust építő dolgozóinak életét ábrázoló művek alkotásában. Megismétlődő pályázatok útján el kell érnünk, hogy a Budapesti Történeti Múzeum keretében Budapestre vonatkozó képzőművészeti gyűjtemény kialakuljon.”13 Egy ennek nyomán rendezett zártkörű vitát követően a Fővárosi Tanács határozatában képzőművészeti pályázatok kiírását és egy új képzőművészeti gyűjtemény létrehozását döntötte el: „A tanács [...] utasítja a végrehajtóbizottságot, hogy hirdessen pályázatot [...] olyan képzőművészeti alkotásokra, amelyek a főváros mai életét, a fővárosban folyó építőmunkát, a fővárosi dolgozók mindennapi életét szocialista-realista módon tükrözik és törekedjék ilyen tartalmú gyűjtemény létrehozására.”14 Ekkor még nem merült fel a történeti anyag szerze1144
