Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
RÓKA ENIKŐ ményezése, és a hangsúly kizárólag kortárs művek megalkotásának támogatására, valamint azok gyűjtésére helyeződött: az 1956-tól működő, ám valószínűleg inkább személyes kapcsolatokon, semmint bármiféle koncepción alapuló fővárosi képzőművészeti mecenatúrának kívántak jogi és végre szakmai keretet adni. Budapest Főváros Tanácsának 1959. december 18-án hozott döntése nyomán újra létrejöhetett a képzőművészeti gyűjtemény, egyelőre a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán belül, helyileg a Kiscelli Múzeumban.15 I960 decemberében az MNG és a BTM közösen szervezett egy kiállítást A felszabadult Budapest művészete címmel a Magyar Nemzeti Galéria Kúria-beli épületében, és erről a tárlatról az új fővárosi gyűjtemény számára már bőven vásároltak kortárs képzőművészeti anyagot.16 Emellett — szintén az 1958. decemberi határozat szellemében - a Fővárosi Tanács kiírt egy kortárs képzőművészeti pályázatot is, „a főváros életével összefüggő képzőművészeti alkotásokra”, ezzel mecénásként újabb művek létrehozását is lehetővé tette. A pályázati anyagból szintén válogattak a kiállításra, és ezek részben később be is kerültek a gyűjteménybe.17 A Nemzeti Galériában megrendezett kiállítást követően 1961 májusában a Kiscelli Múzeumban nyílt meg azonos címmel ennek a tárlatnak a második verziója, ahol a főváros által nemrég megvett műtárgyakat is láthatta a közönség.18 15 A jogelőd Székesfővárosi Múzeum városábrázolásait és a várostörténeti jelentőségük okán megszerzett műalkotásokat a Kiscelli Múzeumban őrizték, amely fővárosi tulajdonban volt, és a Székesfővárosi Múzeum részeként funkcionált. Ezeknek az alkotásoknak a nagyobb része sosem tartozott az egykori Fővárosi Képtár anyagába, mindig is a Székesfővárosi Múzeum gyűjtése volt, ezért az intézményi kontinuitás miatt a Budapesti Történeti Múzeum őrzésében maradt. Egy kisebb részt pedig a Fővárosi Képtár művészi szempontból nem elég kvalitásosnak, de várostörténetileg érdekesnek minősített anyagából az MNG-be való beolvasztás előtt, 1950-től átadtak a BTM-nek. Az 1950-57 között zajló gyűjteményi átszervezések alapos kutatása eddig nem történt meg. 16 Ezekre a vásárlásokra a főváros 280 000 Ft-ot biztosított a múzeumnak. - Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár irattára (a továbbiakban: KM-FKI) Képzőművészeti vásárlások 280 000 Ft feliratú dosszié 17 Egy fennmaradt jelzetlen és datálatlan irat szerint a pályázatra 264 mű érkezett be, a Képzőművészeti Alap zsűrije ebből 88-at vélt bemutatásra alkalmasnak. - KM-FKI Képzőművészeti vásárlások dosszié; Esti Hírlap, 1960. szeptember 13. 2. 18 KM—FKI Képzőművészeti vásárlások dosszié; Esti Hírlap, 1960. november 19. 2. 19 Pogány Ödön Gáborról lásd K VéghK: A Budapesti Történeti Múzeum i. m. 214., 217., 221.; Sinkó K: Nemzeti Képtár i. m. 61-75.; Magyar múzeumi arcképcsarnok. Szerk. Élesztős László - Bodó Sándor - Viga Gyula. Bp. 2002. 708-709.; Földes E.: A mecénás főváros i. m. 122., 132-143. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy négy évvel az 1956-os forradalom után a „felszabadulás” 15. évfordulójának kiemelt emlékezet- (és felejtés)politikai jelentősége volt, s a kulturális programok megszervezésében az állami szervek és a tanácsok szorosan együttműködtek. Ebbe illeszkedett A felszabadult Budapest művészete kiállítás, melynek katalógusába a bevezetőt ugyanaz a Pogány Ödön Gábor írta, akinek döntő szerepe volt a Magyar Nemzeti Galéria megalapításában, a képtár anyagának elvételében.19 Pogány immár a Magyar Nemzeti Galéria 1145
