Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Róka Enikő: Az értékhalmozás csendes évtizedei. A Fővárosi Képtár története, 1959–1989
RÓKA ENIKŐ okból kifolyólag a Múzeum számára érdektelenek voltak, a Székesfővárosi Képtár vásárolta meg.5 A két gyűjtemény tehát az összehangolt munka eredményeként mintegy kiegészítette egymást. 5 Földes E.: A mecénás főváros i. m. 107. 6 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL) IV.1409.C Polgármesteri Ügyosztályok Központi Irattára, 1948. XI. 3803. Jelentés a Központi számvevőség V. ügyosztályának a Fővárosi Képtár Igazgatóságánál 1948. január 13 - április 7. között tartott leltári vizsgálatáról. 7 Sinkó Katalin: Nemzeti Képtár. „Emlékezet és történelem között”. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve / Annales de la Galerie Nationale Hongroise 2008. Bp. 2009. 61.; FöldesE.: A mecénás főváros, i. m. 131. 8 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet. VIII. fejezet - Magyar Közlöny, 1949. nov. 16. 23.; K Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig. Szerk. Bodó Sándor. (Monu menta Historica Budapestiensia XL) Bp. 2003. 81. 9 Földes E.: A mecénás főváros i. m. 139. 10 Budapesti Történeti Múzeum (a továbbiakban BTM) Régészeti Adattár, Archív igazgatási iratgyűjtemény, Középkori Osztály iratai. KOia 1951-112. A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja levele Dr. Gerevich László főigazgatónak, 1951. márc. 29. Itt szeretném megköszönni Éder Katalinnak és Ternovácz Adélnak a kutatáshoz nyúj to tt segítségét.; K: A Budapesti Történeti Múzeumi, m. 97. Megszüntetés és újrakezdés Noha Kopp Jenő 15 éven keresztül folytatott gyűjtemény fejlesztési és kiállítási programja kiemelkedő volt, 1947-ben politikai tisztogatás áldozata lett, elbocsájtották, s helyét a Szépművészeti Múzeumból érkező, a Magyar Kommunista Párthoz kötődő Pogány Ödön Gábor (1916-1998) vette át. Az átadás-átvétel nem zajlott zökkenőmentesen, a leltárak nem egyeztek, az anyagot újra fel kellett mérni.6 E munka során ismerhette fel Pogány, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Fővárosi Képtár magyar művészeti anyaga együtt egy új, önálló nemzeti képtár alapja lehet. A Nemzeti Galéria létrehozására irányuló első tervek a negyvenes évek végén fogalmazódhattak meg, Pogány képtári működése idején, majd 1950- ben utódja, Végvári Lajos terjesztette be ezeket a Népművelési Minisztériumnak.7 1949-ben létrehozták a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját (MMOK), ami lényegében a múzeumok államosítását jelentette.8 Az egykori Székesfővárosi Múzeumot 1949-ben állami tulajdonba vették, 1950-től a Fővárosi Képtár várostörténeti vonatkozású képeit9 - több mint ezer tárgyat - elkezdték átadni a Székesfővárosi Múzeumnak, melyet 1951-ben Budapesti Történeti Múzeumnak (BTM) neveztek át.10 1950-1953 között a MMOK igazgatóhelyettese Pogány Ödön Gábor lett, és ide került a Fővárosi Képtár is, ami megkönynyítette, hogy 1953-ban a képtár a Szépművészeti Múzeum kezelésébe kerüljön át. 1953-ban az államosításban kulcsszerepet játszó MMOK megszűnt, Pogány egy rövid időre a BTM igazgatóhelyettese, majd 1956-tól a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese lett. Ebből a pozícióból érte el 1957-ben a Magyar 1143
