Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL 6. ábra A Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Részvény társaság részvényjegyzői közül a magántisztviselők jellemző adatai (fő): kerületi illetőség 1912-ben Forrás: BFL VII.2.e 3313 (1915), Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Rt. (1912-1933). 7. ábra A Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Részvény társaság részvényjegyzői közül a magántisztviselők jellemző adatai (fő) 1912-ben Összesen 42 fő (az összes MTK-részvényes: 137 fő) Forrás: BFL VII.2.e 3313 (1915), Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Rt. (1912-1933). Összegzés A modern, szabálykönyvek és egyesületi keretek közt űzött sport, azon belül is a labdarúgás rendkívüli népszerűségre tett szert a 20. század elején Európában. Elsősorban ez a történeti fejlemény teremtette meg az igényt a városok nyilvános teréből kiszakított, lépcsőzetes lelátókkal fölszerelt sportlétesítmények, azaz a stadionok megépítésére, ahol a szurkolói csoportok és a játékostársadalom többszintű elhatárolása és fegyelmezése zajlott és zajlik ma is. A korabeli sportegyesületek Skóciától Budapestig üzleti, leginkább részvénytársasági formában valósították 1138
