Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN meg ezt az igényt, ily módon gyűjtve maguk köré a kisebb és a tehetősebb támogatókat is, hogy civil forrásból biztosítsák a pályaépítéshez szükséges tőkét, amely egyben a banki hitelfelvétel alapját is képezte. Miért adtak pénzt magánemberek a stadionépítésre? Egy efféle adakozó mecénásnak nevezhető-e? Mind a Ferencvárosi Torna Club és a Magyar Testgyakorlók Köre részvénytársaságának fővárosi társadalma, mind az egykorú külföldi példák arra mutatnak, hogy az adakozás hátterében leginkább a közvetett haszonszerzés mozgatórugói rejlettek. E haszon sokféle lehetett a konkrét politikai célok elérésétől az átalakuló helyi közösség identitásának, a lokálpatriotizmusnak, a város imázsának erősítésén túl a győzelmi vágy kielégítéséig vagy az életcél megtalálásáig stb. A közvetett haszonvétel középpontba helyezése miatt fontos kiemelni, hogy a társadalom történetének emez idő- és témaszegletében a mecénásé helyett helyesebb inkább a társadalmi vállalkozó fogalmával élni, pontosabban a társadalmi sportvállalkozóéval. Összevetve az FTC és az MTK pályaépítő részvény társaságainak lokális és foglalkozásbeli kötődéseit, úgy találjuk, hogy előbbi túlnyomórészt egy kerület, a Ferencváros tehetősebbjeit mozgatta meg, közülük is elsősorban a közszféra képviselőit (kiváltképp a főváros hivatalnokait), illetőleg a helyi politika vezéralakjait. Fontos támogatói csoport volt az iparosoké is, akiknek a szerepvállalásában nagy súllyal eshetett latba a politikai indíttatás, konkrétan a részvényjegyzéssel egyidőben zajló parlamenti képviselőválasztás. Miközben az iparosok az MTK részvénytársaságában is jelentős számban képviseltették magukat, az MTK-stadion ügye leginkább a gazdasági szférában tevékenykedőket mozgatta meg, köztük is főként a magántisztviselők jellegadó csoportját. (A 6. és 7. ábra e csoport néhány sajátosságát mutatja: kerületi illetőségüket, sportegyleti kapcsolódásukat, iparági hovatartozásukat, cégen belüli pozíciójukat.) Ami az MTK pályarészvényeseinek kerületi viszonyait illeti, ott elsősorban VIL, valamivel kisebb arányban V., VE és VIII. kerületi illetőségeket találunk. Ha a stadionépítés támogatása mögötti motivációkat keressük, az FTC-nél a futballcsapat kiemelkedő sikereinek és ebből következő népszerűségének politikai tőkésítésére és helyi szintű közösségiidentitás-építő erejére egyformán gyanakodhatunk. Bár a politikai mozzanat az MTK támogatásában is szerepet játszhatott, feltételezésem szerint a sport, azaz az FTC-vel való versengés és az egyesületi kötődés (vagyis a kötődés az egyesület reprezentálta imaginárius közösséghez) inkább ösztönözhette a támogatókat, amit az MTK legnagyobb részvényes volta is jelez. A pályarészvényesek társadalmának szemrevétele végén, utolsó tanulság gyanánt rámutathatunk arra, hogy az első hazai stadionok ügyére tisztségviselők és iparosok, ügyvédek és kereskedők - azaz a budapesti polgárok - egyaránt szívesen áldoztak. Ugyanakkor a fönti csoportok áldozatkészségüket nem egyazon mértékben fejezték ki az egyesületek irányába, és e téren különösen a köz- és a magántisztviselők csoportjának érdeklődésében tapasztalható szembeszökő eltérés. 1139
